Egyhazkozseg Templom Galeria Bibliaora Kalendarium



"Az istentiszteletnek nincs kizárólagos helye a Földön, mégis a térben és időben élő ember létrehoz liturgikus helyeket, amelyek nem egyszerűen gyülekezési pontok, hanem Isten jelenlétének hírdetői.

Ezek között is a legfontosabbak a templomok, amelyek valamilyen formában minden keresztény felekezet számára az utolsó vacsorára való emlékezés helyei."


Történelem Épület Felújítások, pályázatok


Tordas község elnevezésében a Tétény nemzetség valamelyik tagjának a nevét őrzi.

1235-ben Endre király beleegyezését adja, hogy Salter vitéz Tordas nevű pusztáját Ugrin érsek testvérének Csák Miklósnak eladhassa.
1270-ben Martonvásári Gergely Tordas birtokot a hozzátartozó szőlőkkel, a nyúlszigeti apácáknak adja. 1337. szept. 17.-ei határjárás dokumentumában is szerepel melyben egyik határpontnak, a Kuldó és Tordas közötti templomot nevezték meg.
1580 és 1619 között a török megszállás idején semmisül meg a régi falu. Több mint 100 évig lakatlan puszta lett. A régi, elpusztult Tordas katolikus templomának helyét Balassovics Márton evangélikus lelkész jegyezte fel: " ha Tordas községtől kb. 1000 lépést észak felé fordulunk, a dombon szemlélhetjük a templom szomorú romjait, köveket, elmállott falakat, az alapzatokat". Tupy András lelkész idejében köveiből az ev. lelkészlak udvarát kerítették körül.
1697 júl.7-én Sajnovics Mátyás jogot szerez többek között a tordasi birtokra is és megkezdi újjáépítését, betelepítését. A katolicizmus új élete is a Sajnovics- féle telepítéssel kezdődött.
1731 körül épült egy kis kápolna vályogból az akkori magtárral egy fedél alá. Igazi oltára nem volt, de a szentmise bemutatásához szükséges szerekkel, szent ereklyét tartalmazó hordozható szentelt oltárkővel rendelkeztek.
Kezdettől a váli plébániához tartozott.
1758-ban Biró Márton veszprémi püspök helyezte el az új templom alapkövét és megszentelte a három harangot, Horányi Gábor pest megyei alispán ajándékát.
Az építtetést Sajnovics II. Mátyás végezte felesége Horányi Katalin, az alispán leánya támogatásával. A környék településein ( Érd, Tárnok, Bia, Torbágy , Rácalmás) ekkoriban beszedett veszprémi püspöki tizedeket a templom építésére fordították.
1760-ban készült el, a megáldást Balassa István csákvári plébános végezte és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére és védelmébe ajánlotta fel.
(Forrás: Wünscher Frigyes Tordas A Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu)