2024. évben az ökumenikus imahetet január 21-28. között tartjuk, melynek alapgondolata: 
„SZERESD AZ URAT, A TE ISTENEDET….ÉS FELEBARÁTODAT, MINT MAGADAT” (Lk.10,27.).

Gyere velünk a Tordasi Római Katolikus Plébánia idén is kihagyhatatlan nyári közösségi élménynek ígérkező táborába!
Mi már lázasan készülünk rá. A szokásos programok mellett ismét lesz egy-két újdonság is, ami a táborig maradjon meglepetés  
 

Helyszín: Öregbakony túristaház és Erdei Iskola, Vinye - https://oregbakony.hu/
Időpont: 2023. augusztus 6. vasárnap és augusztus 11. péntek között
A tábor díja: 4.000 Ft/fő/éjszaka, a teljes időszakra 20.000 Ft/fő. Tábordíj befizetés induláskor.

A jelentkezési lapot kérjük minden táborozóra, felnőttre is kitölteni. Jelentkezési határidő: 2023.06.30.
Az adatokat bizalmasan kezeljük, azokra a szálláshely felé történő elszámolás miatt van szükség.

Jelentkezéseteket itt várjuk: TordasRK Nyári Tábor 2023 jelentkezés

Mennyei Atyánk áldd meg az édesapákat!
Add, hogy szent József példája legyen életük vezérlő csillaga.
Áraszd rájuk kegyelmedet, hogy az élet terheit hordozva mindig hűségesek maradjanak Hozzád.
Add, hogy soha ne lenkadjanak el hitben, reményben és szeretetben s hogy családjaik papjává
válhassanak. Feleségeiknek szerető társai, gyermekeiknek gondoskodó példakápei lehessenek.
Bűneiket égesd el végtelen szereteted tüzében.
Áldd meg munkájukat bő terméssel, ajándékozd nekik egykor az örök élet koronáját.

Ámen

                          Imádság  
Ferenc pápa magyarországi látogatására készülve 

Mennyei Atyánk, gondviselő Istenünk!
Köszönjük, hogy Te kísértél minket történelmünk során.
Vétkeinket megvallva kérjük,
hogy egyre jobban megismerjük Fiadat, Jézus Krisztust!
Ő a mi biztos jövőnk.
Azért jött, hogy életünk legyen békében és önzetlen szeretetben.
Bizalommal kérjük,
hogy Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária,
valamint a magyar szentek és boldogok közbenjárására
Szentatyánk, Ferenc pápa közelgő látogatása
legyen kegyelem és erő forrása,
hogy hitünkben növekedve
egymással és a többi nemzettel békességben éljünk,
reménnyel építsük földi hazánkat,
és parancsaidat teljesítve eljussunk az örök hazába.
Ámen.

A képre kattintva, új ablakban, nagyobb méretben jelenik meg!

TORDAS, GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA

NAGYBÖJTI és HÚSVÉTI MISEREND

Nagyböjtben hétfőtől csütörtökig reggel 7 órakor van szentmise.
Pénteken a 17:30-kor kezdődő szentmisék után, 18 órától keresztút.

A házassági fogadalom megújítása; házaspárok megáldása a (2023. 02. 19.) szentmisében. 

Együtt, mindenki a házaspárja mellett, asszonyok a férjük jobb oldalán, két oszlopban, ahogy az áldozáshoz felsorakozunk.

Jácint atya előre mondja majd a szöveget. A Házaspári fogadalom megerősítése

Házaspári fogadalom 2023

Kedves Testvérek!

A linken  https://drive.google.com/drive/folders/1FpB0bIbjjRiekNbqWcFrYzH5EsnvzehC?usp=sharing Jácint atya (Béla atya?) összegyűjtött beszédeinek felvételeit találjátok. A rendszerezés egyházi évek, azon belül főbb ünnepek és a közöttük lévő évközi idő szerint történt. Minden felvétel file neve tartalmazza a felvétel évét, melyik vasárnap készült és hol. A felvételek minősége nagyon változó, kérem fogadjátok megértéssel!

Az aktuális felvételt legkönnyebben úgy találjátok meg, hogy az igenaptar.katolikus.hu oldalon az aktuális dátumnál megkeresitek a vasárnapot, pl "évközi 4. vasárnap", majd ezt a felvételek között egyszerűen kiválasztjátok, meghallgatjátok vagy letöltitek.

Használjátok Isten dicsőségére.

Nagy Tibor

A 2023. évben az ökumenikus imahetet január 15 és 22. között tartják.

Az imahét anyagát a az Egyesült Államokban működő Minnesotai Egyházak Tanácsa által kijelölt keresztények csoportja választotta és dolgozta ki, mottója: 
Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek az igazságra” (Ézs/Iz 1,17). 

Szűkebb közösségünkben az imaestek 18 órakor kezdődnek.
A részletekről és a helyszínekről a mellékelt plakátról tájékozódhattok. (rákattintva nagyobb kép jelenik meg)

Karácsonyi szentmisék és egyéb események időpontjai 2022-ben
a Tordasi Gyümölcsoltó Boldogasszony templomban
 

A képviselő testület tagjai a 2022 augusztus 28-i szentmise keretében tették le ünnepélyes fogadalmukat.

Jézusnak, Isten irgalmának keresztútja (Hankovszky Béla)

Bevezetés

Testvérünk, és Urunk Jézus Krisztus! A Te utadat akarjuk járni, ami a halálon át vezet az Életre. Te emberséged szerint, a testi Föltámadásért vállaltad a kínhalált, hogy így megvigasztalj minket halálfélelmünkben, és az élettel kapcsolatos szorongásainkban. Így lettél az Atya irgalma, gyógyító szeretete a számunkra.

Keresztutad az Istenismeret és a Kinyilatkoztatás útja. Figyelni akarunk Rád, és tanulni Tőled. Kérünk, tégy minket részeseiévé Üdvözítő művednek, hogy megismerve az Atya igazi Arcát, az vigasztaljon és erősítsen bennünket földi életünkben, és így tanúskodni tudjunk a ránk bízottaknak a Szentlélek által, Atyád, és a Te végtelen szeretetedről, és így hatékonyan tudjuk szolgálni az ő Üdvösségüket is. Ámen.

    1.  Jézust halálra ítélik

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Ki ítélt halálra Téged? Pilátus? A farizeusok? Zsidó néped? Vagy a Te Atyád, Aki azt mondta Ábrahámnak, hogy vegye egyetlen fiát, Izsákot, akit szeretett és áldozza föl őt a hegyen?

Vajon Atyád ítélt Téged halálra, mert csak a Te véred kiontásával tudott megbocsátani nekünk?

Világba lépésedről azt írja „szeretett tanítványod”: „A világban volt, a világ Őáltala lett, de a világ nem ismerte fel Őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.” (Jn1,10-11)

Mi nem fogadtunk be Téged.

Atyád mégis átadott nekünk, hogy ítélkezzünk Fölötted, azért, hogy „Véred rajtunk és gyermekeinken” legyen” (Mt27,25) – és mindent fölülmúló ajándékként – bennünk is legyen.

Ez az Üdvösségünk forrása: hogy nem az igazságtalan és gyáva ítélet végzett Veled, nem is a Te Atyád öletett meg Téged, hanem „önként adtad át Magadat a szenvedésre”. Pilátus csak a hatalom bábja, a nép vezetői pedig a bűneiknek rabjai voltak. Egyedül csak Te vagy szabad közöttünk.

Tégy szabaddá minket, hogy önként vállaljunk lemondást, és ha kell, szenvedést is azért, hogy szeretetünket ki tudjuk mutatni Atyád és az emberek felé.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    2.  Jézus vállára veszi a keresztet

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Válladra vetted kereszted, mint Izsák a fát, amire apja, Ábrahám megkötözve fölemelte, hogy föláldozza őt Istennek, Akit jobban szeretett, mint a saját fiát.

Te is viszed a kereszted, hogy ne maradjon abba a Kinyilatkoztatás, és így láthatóvá legyen az Atya igazi Arca. Ő nem véres Isten, hanem a szeretettől szenved. Ő is résztvevője a Te keresztutadnak, és a mi keresztjeinknek.

Vajon volt-e rémület a szívedben, gyomrodban, amikor szembesültél az elkerülhetetlennel, a Te kereszteddel, hiszen Neked a saját Föltámadásod előtt kellett meghalnod?

Mi tele vagyunk félelemmel és szorongással keresztjeink miatt. Gyakran büntetésnek látjuk azokat, pedig Te pont azért jöttél, hogy kinyilatkoztasd: a minket terhelő keresztek nem átkok, hanem Atyád áldásai rajtunk, mint a választott nép fiainak házain a keresztnek jele az egyiptomi kivonuláskor, ami által megmenekültek az „öldöklő angyaltól”.

Amitől féltünk, az válik üdvösségünkre.

Jézusunk! Kérünk, adj nekünk készséges szívet és erős lelket, hogy amit nem tudunk kikerülni, megváltoztatni, azt meg tudjuk szentelni türelmünkkel, mint Te is, a Te szenvedésedet!

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    3.  Jézus először esik el a kereszttel

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Földre estél, és most így vagy közöttünk. Elestél, csakúgy, mint mi. Te vagy a vigasztalásunk, amikor alulnézetből, kudarcaink felől nézzük életünket, s kétségbe esünk a remény felől. Van-e innen fölállás?

Jeremiás próféta Rólad írja: „Olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak” (Jer11,19). Értünk hurcolnak most Téged, és szenveded el mindezt, és szolgáltatod ki Magadat nekünk.

Te, „Aki által, és Akiért a világ teremtetett” (Kol1,16), tehetetlenné lettél értünk. A Te szenvedésed, „passzivitásod”, a legnagyobb fokú aktivitás, hiszen ez ment meg minket.

Még elesésedben is Üdvözítesz.

A Te Igéid szerint „A hit alapja annak, amit remélünk, bizonyítéka annak, amit nem látunk.” (Zsid11,1) Kérünk Téged, hogy teremts bennünk igaz hitet, hogy kudarcaink ellenére is bízzunk Benned, és föl tudjunk állni minden elesésünkből, úgy, mint Te.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    4.  Jézus Édesanyjával találkozik

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Édesanyád egész földi életedben együtt járt Veled Üdvözítő utadon. Ő nem egy „kívülálló”, hanem ott volt Veled mindenütt, és most itt van a Kálvárián is, a földi életed legfájdalmasabb útján.

Vajon az „angyali üdvözlet” élménye ad-e Édesanyádnak bizonyosságot ebben a tehetetlenségben? Érti-e szavaidat a Föltámadásodról? Vagy marad Neki a mi sorsunk, a „contra spem”, a „remény ellenére való reménykedés” (Róm4,18), Benned és az Atyában?

Jézus! Szeretnénk találkozni Veled! Együttérzéssel, részvéttel. Szeretnénk azonosulni Veled, mint Édesanyád tette, hiszen a szeretet azonosulni akar. Nem akarunk kívülállók lenni, hanem szeretnénk beavatottá válni a földi sorsodba, hiszen Te mondtad: „aki Nekem szolgál, az Engem kövessen, és ahol Én vagyok, ott lesz az Én szolgám” (Jn12,26). Szolgálni akarunk Neked a saját tehetetlenségünk és szenvedéseink közepette, a ránk bízottakban és a kiszolgáltatottakban.

Édesanyád kísérjen minket életünk keresztútján!

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    5.  Cirenei Simon segít a kereszthordozásban

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! A Bethesda fürdőben egy ember úgy panaszkodott Neked: „nincs emberem!” (Jn5,7). Erre Te lettél az ő, és a mi „emberünk”, Aki könyörületre indultál iránta, és irántunk. Most Simon és Rúfusz apja, Cirenei Simon a Te embereddé lesz. Cirenei Simon részt vesz a Te keresztutadon, szenvedésedben.

Milyen kevésszer igaz, és mégis milyen gyakran mondjuk egymásnak: „részvétem”, és most ő megkapta a kegyelmet, hogy „résztvevő” lehessen a Te ügyedben. Nem önként tette, hisz evangélistád világosan mondja, hogy „kényszerítették” hogy vigye a keresztedet (Mk15,21), de még évtizedekkel az események után is fontosnak tartották, hogy néven nevezzék őt, és fiait, mert Egyházad előtt még ekkor is ismertek voltak.

Cirenei Simon hűségessé vált, s már nem kényszerből, hanem önként részese a Te utadnak.

Könyörögve kérünk, hogy had legyünk mi is a Te embereid, hogy „testünkben kiegészíthessük azt a szenvedést, ami még hiányzik a Te szenvedésedből, a Tested, az Egyház javára” (Kol1,24)! Nagy tisztesség, ha bármiben Melletted állhatunk, és így tanulhatunk részvétet az emberek iránt, még a legelviselhetetlenebbekkel szemben is.

Jézus! Tégy minket a Te embereiddé!

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    6.  Veronika kendőt nyújt Jézusnak

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Ez az állomás a részvét „jutalmát” ígéri nekünk. Ez az asszony, Veronika, egy teljesen emberi gesztust tesz Feléd.

Ő, aki nem hagyta, hogy megkeményedjen a szíve, ösztönösen is megtalálja a részvét mozdulatát, és kendőt nyújt Neked, hogy letörölhesd halálos verejtékedet. Te pedig válaszul neki adtad „igaz képedet”, a „Véra Ikont”.

Nagylelkű vagy Jézus! Nem lehet nagylelkűségben felülmúlni Téged! Ezért mondtad: „Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is” (Mt7,2). Ember az Istennek egy kendőt ad; Isten pedig az embernek adja a „nem kézzel festett ikont”.

Ez az asszony csak egy szenvedő elítéltet látott, aki a halálba megy. Ilyenkor mi, emberek azt szoktuk mondani, hogy nyilván megérdemelte.

Neki mégis megesett Rajtad a szíve. Nem világrengető tetteket kell végrehajtanunk, hiszen azok nincsenek a hatalmunkban, de ami rajtunk múlik, azt megtehetjük. Veronika azt teszi, amit emberi korlátai között megtehet, letörli Szent Arcodat, s Te megadod a jutalmát.

Kérünk, indíts minket nagylelkű tettekre a rászorultak felé, hogy megtapasztalhassuk mindent fölülmúló jóságodat.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    7. Jézus másodszorra esik el a keresztel

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Más a Te esésed, mint a miénk. Neked a fizikai erőd fogyott el, nekünk a lelki erőnk szokott elfogyni. Erkölcsileg maradunk alul.

Ott a kísértés: minek álljunk föl újra, ha úgyis elesünk. Minek mindig ugyan azt meggyónni, ha újra elkövetjük a rosszat? Miből merítsünk erőt az újrakezdéshez?

Ezért vagyunk itt, hogy elmélkedjünk a Te erődről.

Neked egyszerűbb lett volna fekve maradnod, és úgy várni a gyorsabb és könnyebb halált, mint ami a kereszten várt. De neked föl kellett állnod, hogy beteljesítsd az Atya akaratát, amit megígért az Írásokban. Hiszen Te mondtad, hogy „ezt kellett kellett elszenvedned és így bemenned Dicsőségedbe” (vö. Lk24,26) Azért álltál föl, hogy fölmagasztalhassanak a kereszten, és így mindenkit Magadhoz vonhass (vö.Jn12,32). Föl kellett állnod, mert a halálunk idejét és módját az Atya adja nekünk, Te pedig elfogadtad azt.

Áldott légy elesésedért és fölkelésedért is.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    8. Jézus síró asszonyokat vigasztal

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Az emberséges emberek együttéreznek az ártatlanokkal, amikor azok szenvednek. Ezért sírnak a jeruzsálemi asszonyok, amikor meglátnak Téged. Azt mondtad, „boldogok, akik sírnak” (Mt5,4). Ők most boldogok, bár nem tudnak róla. Még nem tudják ki az, Akit siratnak, de legkésőbb Odaát, a Te országodban meglátják, és sírásuk végső boldogsággá válik.

Te azt mondtad: „Amit egyel tesztek a legkisebbek közül, Velem tettétek” (Mt25,31-46). Odaát mi is látni fogjuk, hogy még a legkisebb jót is Veled tettük, és ez üdvösségünkre fog válni.

Jézus indíts részvétre minket a Te „kicsinyeid” felé, hogy megnyissuk előttük szívünket, s legalább a részvét könnyeivel szolgálhassunk nekik, mint Neked a jeruzsálemi asszonyok.

A keményszívűek felelőst keresnek, és nem látják az embert. Te jó alany vagy az ítélkezésre, hiszen „papírod van róla”, hogy bűnös vagy. Ezek az asszonyok megőrizték emberségük maradékát, és meglátták Benned, a bajban lévő embert. Tégy minket is irgalmassá.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    9.  Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Te apostolod által figyelmeztetsz minket: „aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” (1Kor10,12). Hiába vigyázunk, újra és újra elesünk. Tele vagyunk testi-lelki zúzódásokkal és csüggedéssel a kudarcok miatt.

Te abban is példát mutatsz nekünk, hogy amikor harmadszor is elesel, akkor sem hagyod el magad, nem maradsz fekve. Sok esésünk miatt sokszor szeretnénk föladni saját keresztutunkat, pedig a korlátainkkal, végességünkkel és bűneinkkel való szembesülés, megértésre és együttérzésre, végső soron pedig irgalomra indíthatna bennünket másokkal szemben, akik hozzánk hasonlóan nem gonoszak, csak gyöngék és esendőek.

Te, Jézus, átélted az emberi test és psziché esendőségét és végességét, s mint Valóságos Isten látod a bűn szörnyű uralmát fölöttünk. Alakíts minket a Magad képmására, hogy irgalommal legyünk egymás iránt. Eséseink had szolgáljanak növekedésünkre, üdvösségünkre.

Ahogyan a Izaiás próféta jövendölte, és Péter apostol is mondja: „Vulnere salus”, „sebtől gyógyultan” élünk mi (Iz53,5; 1Pét2,24). A Te Szent Sebeid a mi menedékünk és Üdvösségünk, de irgalmadból had legyenek saját sebeink, eséseink is gyógyulásunkra hogy irgalmazni tanuljunk általuk egymásnak, s hogy a Te irgalmadra is alkalmasak legyünk. Részvéttelen világunkban tégy minket együtt érzőkké felebarátainkkal szemben.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    10.  Jézust megfosztják ruháitól

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Te szemérmes voltál mindhalálig, őrizted személyiséged rejtettségét. Azt jövendöli Rólad Izaiás: „Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon.” (Iz42,2). Te nem voltál harsány és magamutogató, nem tolakodtál és most mégis „látványossága lettél a világnak” (1Kor4,9). Teljesen mezítelenül állsz a gúnyolódók között. Részvétre akarunk indulni Irántad, és minden testi-lelki bántalmazott, kiszolgáltatott ember felé.

Sokszor észre sem vesszük, hogyan válunk közönségessé, szemérmetlenné beszédben, öltözködésben, nézésben, ezzel sértve mások és a magunk méltóságát. Te együttérzésre indítasz, és arra tanítasz, hogy a személyiségük méltóságát őriznünk kell, és másokéra is vigyáznunk kell, hiszen valaki akkor is meg van alázva, ha nem tud róla.

Jézusunk Te alázatos voltál, hiszen hatalmadban állt volna, hogy megvédd Magadat és épségedet, de Te mégis „kiüresítetted Magadat, szolgai alakot öltöttél, és hasonló lettél az emberekhez” (Fil2,7-8). Taníts minket is alázatra, hogy mindenkinek megadjuk a tiszteletet, még azoknak is, akikre igaz, amit a próféta jövendölt Rólad: „Nem volt sem szép, sem ékes, a külsejére nézve nem volt vonzó. Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfija, olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.” (Iz53,2-3)

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    11. Jézust a keresztre szögezik

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Az a legnehezebb, hogy az igazán nagy dolgokról, amiket megteszünk, odaadunk azokért, akiket szeretünk, azokról nem beszélhetünk. Ez az elhallgatás szörnyű magányt jelent. Utolsó kiáltásodat, amely kiszakadt haldokló testedből – „Istenem, Istenem, miért hagytál el Engem!” (Mt27,46) – azt sem Te mondtad el tanítványaidnak, hanem azok, akik elég hűségesek voltak ahhoz, hogy ott álljanak kereszted alatt, s így tanúi voltak annak, amit Atyádnak kiáltottál.

Az Apostol azt írja Rólad: „Őt, Aki bűnt nem ismert, Isten bűnné tette értünk” (2Kor5,21). Te soha nem vétettél, így nem erkölcsi bűnökről beszél Pál apostol, hanem a bűn lényegéről, az Atyától való távolság megéléséről. Te kereszteden átélted az elhagyatottság érzését, az Atyától való halálos elszakítottság tapasztalatát, amire a bizalom, a hit legnagyobb gesztusával válaszoltál: „Atyám, kezedbe ajánlom Lelkemet” (Lk23,46)

Urunk Jézus, kérünk, minden körülmények között őrizd meg bennünk az Atyába vetett végső bizalmat, hogy átmehessünk a halából az Életbe!

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    12. Jézus meghal a kereszten

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Urunk Jézus! Most már tényleg elhisszük, hogy ember vagy, valódi ember, Aki kínok között hal meg, mint mi. Valóságos emberként és valóságos Istenként haltál meg kereszteden. Halállal győzted le a halált, úgy, hogy megfeszítve Úrrá lettél rajta.

Testedben és emberségedben Maga az Isten szenvedett értünk, hogy kiengesztelődhessünk Vele. Ez a Megváltás, ami Üdvösségre vezet, békére és teljes közösségre az Istennel, már itt a földön.

Az emberiség többsége nem tud mit kezdeni egy „halandó Istennel”. Mire jó az, amikor mi is halandók vagyunk? Pál apostol írja: a kereszt „a zsidóknak botrány, a pogányoknak pedig oktalanság” (1Kor1,23). Ne engedd, hogy megbotránkozzunk Benned.

Krisztusunk: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Benned, minden teremtménynél nyomorultabbak vagyunk” (1Kor15,19)! Halálod nyissa föl szemünket, hogy ne akarjunk mindenáron életben maradni, hanem Őrök Életre vágyakozzunk, és el tudjuk szenvedni a föltámadásért még a halált is.

Te halálodban adtad szereteted végső bizonyosságát és teljesítetted be Szent Neved jelentését, Jézus: „Isten megszabadít”. Valóban megszabadítottál minket a halálfélelemtől és a torz istenképtől.

Jézus! Őrizd meg bennünk Isten igaz ismeretét.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    13. Jézus Testét Édesanyja ölébe teszik

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Anyaöltől anyaölig tart az életünk, s ha szerencsés az anyánk, akkor nem az ő ölébe, hanem az anyaföldbe tesznek minket.

A Te Édesanyád azonban társad a Megváltás művében, így részese Üdvözítő Szenvedésednek, ezért fogadja holttestedet az ölébe, hogy „föltáruljanak sok szívnek gondolatai” (Lk2,35). Mária gyásza része a mi vigasztalásunknak, amivel Te segítesz viselni életünk terheit.

Te annakidején visszaadtad özvegy anyjának a „naimi ifjút”, de ezzel nem a fiún könyörültél meg, hanem az anyján. Egy özvegynek, aki elveszítette egyetlen fiát, a semminél is kevesebbje maradt, önmagát is elveszítette, s Te ezen könyörültél meg.

Édesanyád Mária ugyanebben a helyzetben van. József már nincsen mellette, és így Veled együtt mindent elveszített. Most ezt a félelmetes gyászt szemléljük. A Te haláloddal, Mária végképp egyedül maradt minden földi támasz és segítség nélkül, és Ő még nem tudja, nem is sejti, hogy Te mindig Vele leszel.

Édesanyád gyászára és fájdalmára kérünk, hogy amikor úgy érezzük végképp egyedül maradtunk, és semmi esélyünk sincs ebben az életben, add nekünk jelenléted vigasztaló tudatát. Azt hogy hogyan, és mi által teszed ezt, Rád bízzuk Jézusunk!

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

    14. Jézus Testét sírba teszik

    • Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

    • Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Mi emberek gyakran próbálunk sírba tenni Téged, hogy ne legyél nekünk útban. Tétlennek és hasznavehetetlennek tűnsz, mint egy holttest. Pedig Te most is „munkálkodsz, mint ahogyan Atyád is szüntelenül munkálkodik” (Jn5,17), most is Üdvözítő művedet folytatod: alá szállsz a „poklokra”.

Halálodban terjeszted ki a Megváltást azokra, akik a Teremtés kezdetétől kedvesek voltak az Atya előtt. Ők is csak Általad, a Te áldozatod által juthatnak el Istenhez, mint Atyához.

Az ószövetségi „igazak”, a kezdetektől fogva megölt ártatlanok, a lelkiismeretük szerint élő és meghalt emberek, mind-mind Általad mennek be a Te Országodba.

Jézusunk! Te halálodban is Üdvözítőnk vagy, még így is tanítasz. Kérünk, segíts, hogy ne csüggedjünk, amikor tétlennek tűnsz Egyházadban, és a világban. Tudjunk ilyenkor is tevékenykedni. Megtenni azt, ami a mi dolgunk, és amit Te sem teszel meg helyettünk. Kérünk, életünk munkálkodásának magvetését, áldozatait és szeretetét őrizd meg az Örök Aratásra.

    • Könyörülj rajtunk Urunk!

    • Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

Befejező imádság

Jézusunk! Te, mint Isten Fia, Aki emberré lettél, keresztutaddal kinyilatkoztattad, hogy az Atya nem okozója a halálnak és a szenvedésnek, hanem áldozata. De az Ő szeretete mindenható, s így emberi természeted szerint Föltámadtál a halálból. Rólad jövendölte Ozeás próféta: „Két nap múlva életet ad, harmadnapra feltámaszt” (Oz6,2).

Keresztáldozatod miatt nekünk is megalapozott reményünk van a Föltámadásra, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem a Te és a mi Mennyei Atyánké.

Szentlélek Úristen, add kegyelmedet, hogy bűneimet megismerjem, szívből megbánjam, és őszintén meggyónjam!

Kiindulópont a „főparancs” (Mt22,35-40): „Egy törvénytudó, hogy Jézust próbára tegye, megkérdezte Tőle: »Mester, melyik a legnagyobb parancs a törvényben?« Ő azt felelte neki: »‘Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből’. (MTörv6,5) Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló ehhez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat’. (Lev19,18) Ezen a két parancson alapul az egész törvény és a próféták.«

A „főparancs” első része: „Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és minden erődből”. Hogy állok ezen a téren? Mi van a „teljes” szívvel, elmével, a „minden” erővel?

A „főparancs" második része: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”. Szeretem-e magamat, és így képes vagyok-e másokat is szeretni?

A szeretet nem érzés, hanem annak belátása, hogy valaki érték, értékes, és ezért áldozatot hozok érte.

Föl kell ismerni, tehát gondolkozni kell rajta, törődni vele, hogy mi szolgál önmagam és a másik javára, és azt tettekre kell váltani. Így teszek-e? A „java” valakinek – magamnak, vagy másnak –  nem kielégülés, kielégítés, nem valami kellemes érzés keltése, hanem a fölismert jó megvalósítása.

Vétkezni lehet gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Ennek szellemében kell a lelkitükröt értelmezni.

Sem az aggályosság, sem az erkölcsi lazaság nem megengedhető. Egyik sem jobb a másiknál, mind a kettő a lelkiismeret torzulása, hiányossága, kiskorúsága, vagy betegsége.

Alapelv a szentírási norma: ami a lelkiismeret ellen van, az bűn.

1. Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj!

Az első parancs előírja és megparancsolja a hitet, a reményt és a szeretetet. Ezeket a „sarkalatos erényeket”, a hit szerinti élettel, a vallásosság gyakorlásával és az imádsággal lehet begyakorolni. Teszem-e mindezt?

-          Az imádás a teljes személy, az értelem, az akarat és az érzelem hódolata Isten előtt. Van-e része életemben az imádásnak? Csak Istent imádom-e, vagy a gyerekemet, kutyámat, kocsimat (is)?

-          Imádkozom-e reggelente? Eltervezem-e, hogyan fogom ma Istent és embertársaimat szolgálni?

-          Imádkozom-e esténként? Hálát adok-e a napért? Végzek-e lelkiismeret-vizsgálatot?

-          Napközben eszembe jut-e az én Istenem, szólok-e Hozzá, Aki mindenütt jelen van?

-          Odafigyelek-e imámra, hogy valódi beszélgetés, igaz Isten-tisztelet legyen, vagy csak sablonos szöveg? Az ima lelkület és nem szavak dolga, de szavak is kellenek hozzá. Vannak-e megtanult, állandó imáim, hiszen nem lehet állandóan rögtönözni.

-          Törekszem-e a családi közös ima kialakítására, fönntartására?

-          Imádkozom-e a családomért, szeretteimért, a rámbízottakért?

-          Imádkozom-e a világban lévő nyomorúságokért, bajokért? Kellően nyitott szemmel és szívvel élem-e az életemet és ez megjelenik-e az imáimban?

-          Imádkozom-e naponta a halottaimért? Szoktam-e Misét mondatni értük? A halottakat máshogy kell szeretni, mint az élőket, értük imádkozni kell. Virágra az élőknek van szüksége.

-          Vannak-e életemben bálványok, amelyektől függök, amelyek kiszorítják életemből Isten jelenlétét?

-          Ragaszkodom-e valamihez, vagy valakihez túlzóan, bűnösen? Mi az amiért bármit föláldoznék?

-          Hittem-e babonában, mágiában, varázslásban? Végeztem-e ilyet?

-          Jártam-e jósnál, kuruzslónál?

-          Igyekezem-e megismerni, elmélyíteni a hitemet. Törekszem-e, hogy a civil ismereteim szintjére hozzam a hitismereteimet?

-          Egyetértettem-e Isten, hit vagy vallásellenes beszédekkel, mozgalmakkal, szervezetekkel?

-          Szeretem-e az Egyházamat? Ha kell, kiállok-e érte?

-          Tiszteletben tartom-e mások hitét, vallását?

-          Ha megfogadtam valamit Istennek, betartottam-e?

2. Isten nevét hiába ne vedd!

Isten Neve szent, a teremtett világ öntudatlanul is tiszteli Őt. Az embernek az a méltósága, hogy tudatosan is meg tudja dicsőíteni Istent testében, lelkében.

A keresztény ember Isten Nevét hordozza, hiszen az Ő nevére vagyunk megkeresztelve, így az Ő Nevének minden gyalázata ránk hull vissza.

-          Káromkodtam-e? A káromkodás Isten, szentek, szentségek szidása, nem méltó módon történő emlegetése. Milyen gyakran? A trágárság sem helyes, de más súlyú dolog, az inkább egyfajta „önarckép”.

-          Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül?

-          Mondok-e egy fohászt, ha káromlást hallok?

-          Esküdöztem-e fölöslegesen?

-          Szent dolgokkal tréfálkoztam-e?

-          Kigúnyoltam-e más, mások hitét, vallásosságát?

-          Oda figyelek-e a beszédem tisztaságára?

-          Szégyelltem-e hitemet, ha szükséges volt megvallottam-e Istent és az Ő szent Nevét?

3. Az Úr napját szenteld meg!

Az Egyház azért írja elő a vasárnaponkénti Misén való részvételt, mert a hit hallomásból ered, s az embernek hallania kell újra és újra, hogy Krisztus Föltámadt a halálból, és hogy értünk adatott. A misére járás egyházi parancs, ami alól sokféle fölmentés van, de az „Úr napjának” megszentelése, mássá tétele a hétköznapokhoz képest, a pihenés, az isteni-parancs, ami alól soha nincs fölmentés.

-          Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e Szentmisét? Aki beteg, vagy súlyos okból akadályoztatva van, az föl van mentve a misén való részvétel kötelezettsége alól. Ha így nem voltam Misén azt nem kell meggyónni, mert az olyan, mintha azzal vádolnánk Istent, hogy lehetetlent parancsol

-          A Misén kívül megszenteltem-e a vasárnapot és az ünnepeket? Tartózkodtam-e a „szolgai munkától”?

-          Pihenésre és ünneplésre fordítottam-e az egyházi ünnepeket?

-          Elkövettem-e mindent, hogy a Szentmisén áldozhassak?

-          Figyelek-e a Szentmisén?

-          Tudok-e ünnepelni, másoknak, a családomnak ünnepet készíteni?

-          Elrontottam-e mások ünnepét?

-          A bűnbánati napokon szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből (böjt, jócselekedet)? Ha elfelejtettem, pótoltam-e más napon?

4. Apádat és anyádat tiszteld!

Ez a parancs eredetileg, az Ószövetség korában a „családnak”, mint a legkisebb társadalmi, vallási, kulturális egységnek a védelmét szolgálta, mert a családon kívül nem volt lehetőség az életre.

Tisztelni azt jelenti, hogy elismerjük valakinek az életünkbe betöltött szerepét, tehát a tisztelet nem egy érzés, nem azt jelenti, hogy fölnézek valakire. Más büszkének lenni a szüleinkre és más tisztelni őket. Ha büszke is lehetek rájuk, az Isten külön adománya. Máshogyan kell tisztelni gyerekkorban és máshogy felnőttként.

-          Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerezni nekik?

-          Lehetőségem szerint, felnőttként, gondoskodom-e – lehetőségeim szerint – az idős szüleimről, nagyszüleimről?

-          Gyermekként segítek-e szüleimnek az otthoni munkában?

-          Imádkozom-e a családomért, szüleimért, nagyszüleimért, testvéreimért?

-          Imádkozom-e házastársamért, annak szüleiért?

-          Imádkozom-e gyermekeimért, jövőjükért, hitükért?

-          Megtisztelem-e az anyaságot?

-          Meg tudom-e bocsájtani szüleim gyöngeségeit, esetleges bűneit?

-          Meg tudom-e bocsájtani gyermekeim gyöngeségét?

-          El tudom-e fogadni, megbocsájtom-e házastársam gyöngeségeit, hibáit?

-          Tisztelem-e az idősebbeket (iskolában, utcán stb.)?

-          Segítem-e a gyöngébbeket?

-          Egyetértettem-e - akár szavaimmal, akár viselkedésemmel - a családi élet és szeretet bármilyen lejáratásával, kifigurázásával?

-          Lehetőségem szerint védem-e a családi élet szentségét, kérem-e ebben Isten segítségét?

-          Hozok-e áldozatot a nehéz helyzetben lévő családokért?

-          Tisztelettel vagyok-e elöljáróimmal szemben?

-          Tisztelettel viselkedek tanáraimmal szemben?

5. Ne ölj!

Az életnek van megengedett kioltása, mint az önvédelem, és van meg nem engedett kioltása, ez a szándékos gyilkosság, ami égbekiáltó bűn és van gondatlanság, ami súlyos bűn.

-          Az emberi élet a fogantatással kezdődik, ezért szent a fogantatástól kezdve. Vigyázok-e rá, tisztelem, tiszteletben tartom-e?

-          Volt-e abortuszom, működtem-e közre ilyen gyilkosságban, helyeseltem-e ezt a gyakorlatot?

-          Vigyáztam-e a magam és mások egészségére, testi épségére?

-          Törekszem-e a szív békéjére, mert abból származik minden keserűség, harag és gyilkos indulat?

-          Szoktam-e verekedni, durva lenni, gúnyolódni? Másoknak fájdalmat okozni?

-          Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni?

-          Fékezem-e a haragomat és indulataimat?

-          Haragszom-e, gyűlölök-e valakit?

-          Törekszem-e a kiengesztelődésre, megbocsájtásra?

-          Imádkozom-e azokért, akik megbántottak, akikre haragszom?

-          Tisztelem-e az élet bármilyen formáját?

-          Vigyázok-e az élőlényekre, nem kínzom-e azokat fölöslegesen?

-          Tisztelem-e az időseket, próbálom-e enyhíteni szenvedéseiket? Elitéltem-e az aktív eutanáziát?

-          Készülök-e saját halálomra?

-          Tudatosítottam-e magamban, hogy az öngyilkosság bűn, súlyos lázadás Isten ellen?

-          Csábítottam-e mást bűnre?

-          Van-e bennem részvét és segítőkészség a bajban lévők, a szenvedők és a szegények iránt?

-          Vétettem-e a közlekedési szabályok ellen?

6. Ne paráználkodj!

Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, így a nemiség Isten akaratából fakad. Kiteljesedett emberség csak a nemiség integrálásából, uralásából fakad.

-          Tiszteletben tartom-e a sajátom, és mások testét?

-          Kűzdök-e azért, hogy a testi ösztöneimet én irányítsam, és ne azok engem?

-          Paráználkodtam-e? Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant? Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet?

-          Törtem-e házasságot, bármilyen módon?

-          Vigyázok-e házasságomra, a házastársi hűségre? Veszélyeztettem-e bármivel a házasságomat?

-          Tettem-e ki veszélynek házasságomat?

-          Ápolom-e magamat, a testemet, a külsőmet, hogy ne nehezítsem meg házastársam hűségét?

-          Cselekedtem-e tisztátalant - mással vagy magammal? (Az önkielégítés vagy éretlenség, vagy bűn.)

-          Nem viselkedtem-e kihívóan, szemérmetlenül?

-          Előzékeny és udvarias vagyok-e?

-          Tudom-e, hogy a homoszexuális kapcsolat bűn?

7. Ne lopj!

A teremtett világ javainak egyetemes rendeltetése van. A fölösleg nem jogos tulajdon, de a magántulajdon szent, semmilyen erőszakkal nem lehet azt senkitől elvenni.

-          Vigyázok-e a világ javaira, ezeket az „unokáinktól kaptuk kölcsön”?

-          Szoktam-e pazarolni az anyagi javakat: étel, pénz stb.?

-          Becsülettel dolgozom-e?

-          Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? Visszaadtam-e már? (Amit titokban vettem el, azt lehet titokban visszatenni.)

-          Szoktam-e lehetőségeimhez mérten másokat anyagilag is támogatni?

-          Betartom-e a szerződéseket?

-          Szoktam-e bliccelni?

-          Vigyáztam-e magam és mások holmijára?

-          Törekszem-e a nagylelkűségre?

-          Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért (iskolában, utcán, vonaton)?

-          Nem „lopom-e” az időt? Becsülettel végzem-e kötelességeimet.

8. Hamis tanúságot ne szólj embertársad ellen!

A hazugság az igazságnak meg nem engedett eltitkolása, amikor a másiknak joga lenne tudni az igazságot, és azt eltitkolom előle. A hazugság sátáni bűn.

-          Törekszem-e az igazságra? Az igazság ugyanis Jézus szerint szabaddá tesz minket.

-          Eléggé nyílt vagyok-e?

-          Kerülöm-e a kétes, nem egyértelmű helyzeteket? Tolakodó vagyok-e?

-          Hazudtam-e? Okoztam-e ezzel másnak kárt? Próbáltam-e jóvátenni?

-          Rágalmaztam-e? Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt?

-          Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem?

-          Elviselem-e az igazságot?

-          Harcolok-e, föllépek-e az igazságtalanság ellen?

-          Egyetértettem-e, támogattam-e akár szóban, akár viselkedésemmel bármilyen rasszista megnyilvánulással?

-          Szoktam-e megszólni másokat?

-          Észreveszem-e másokban a jót? Szoktam-e megdicsérni másokat?

-          Szoktam-e dicsekedni?

-          Hiú vagyok-e?

-          Igényes vagyok-e abban, hogy mit olvasok, vagy hallgatok?

-          Betartom-e adott szavamat.

9-10. Embertársad házastársát ne kívánd! Se más egyebet, ami az övé, ne kívánd!

A kívánság nem érzés, hanem törekvés. A kívánság a szívben születik, és onnan kerül a tetteinkbe. Mivel nem akarásból nem lehet megélni, így az „elkívánást”, az irigységet leginkább a hálával lehet legyőzni, az afölött való örömmel, ami van, és nem sóvárgással az után, ami nincs, vagy nem a miénk.

-          Vigyáztam-e a szívem tisztaságára?

-          Irigykedtem-e (más értékeire, tehetségére stb.)?

-          Szívesen adtam-e rászorulóknak (tulajdonomból, időmből)?

-          Teljesítem-e a Szentírás által előírt tizedet Isten szegényeinek?

-          Elfogadom-e külső-belső adottságaimat? Megbékél

 A képre kattintva a plakát letölthető!

A 2021-es év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

(Rákattintva a plakát letölthető!)

A 2020-as év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

 .

Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele.

A szeretethez nem kell teli erszény.

Szent Ágoston  

Urunk születésének ünnepéhez közeledve idén is gyűjtést hirdetünk az Érdi Tanoda Otthonba járó családok gyermekeinek. Közösséget vállalva az esélytelenekkel, szeretnénk egy-egy kis csomag, apró figyelmesség erejéig örömet szerezni Nekik.

Akinek lehetőségei engedik, kérjük csatlakozzon a gyűjtéshez!

Mit kell tenni mindehhez?

1. Először is keress egy kb. cipősdoboznyi méretű kartondobozt

2. Hívd fel Cselikovics Hertát a +36-20-553-3523 vagy Kerényi Zsuzsit a +36-31-783-9089-es számon, hogy megbeszéljük, kinek vállalod az ajándék készítést (egy család több gyermekének készülhet egy közös doboz, és segítünk személyre szabott ajándékot összeállítani - pl. hogy fiúnak, lánynak, hány évesnek szeretnél)

3. Állítsd össze a dobozod: helyezz el benne egészséges finomságokat (pisztáciát, mogyorót, datolyát), jobb minőségű csokoládét, mézeskalácsot/bejglit, írószereket, klassz füzetet, noteszt, nagyon jól jön a télre meleg, puha sál/sapka/kesztyű/zokni, színesceruza, apró játék, nagyobbaknak tisztálkodószer, kozmetikum - lehetőleg új és szép dolgokat küldj, aminek mi is örülnénk. Plüss állatokat, használt ruhát a dobozokba most kérjük ne tegyél.

4. Majd csomagold be a dobozodat és írd rá a megajándékozottak nevét

A dobozokat a templom oratóriumában gyűjtjük ekkor:

  december 10. kedd 06:00 roráte után 

  december 12. csütörtök 06:00 roráte után 

  december 12. csütörtök 19:30 kóruspróba után Gyúrón 

  december 15. vasárnap 10:00 mise után

  december 17. kedd 06:00 roráte után

vagy bármelyikőnkkel egyeztetett más időpontban, illetve kérésre el is megyünk a csomagért.

Bízunk benne, hogy egyházközségünk ereje lehetővé teszi, hogy a megajándékozottság örömében részesítsük őket. Köszönjük a felajánlásaitokat!

Kattints a képre a nagyításhoz!

A 2019-es év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

 .

A 2017-es év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

 .

Jézusnak, Isten irgalmának keresztútja (2016)

Bevezetés

Testvérünk, és Urunk Jézus Krisztus! A Te utadat akarjuk járni, ami a halálon át vezet az Életre. Te emberséged szerint, a testi Föltámadásért vállaltad a kínhalált, hogy így megvigasztalj minket halálfélelmünkben, és az élettel kapcsolatos szorongásainkban. Így lettél az Atya irgalma, gyógyító szeretete a számunkra.

Keresztutad az Istenismeret és a Kinyilatkoztatás útja. Figyelni akarunk Rád, és tanulni Tőled. Kérünk, tégy minket részeseiévé Üdvözítő művednek, hogy megismerve az Atya igazi Arcát, az vigasztaljon és erősítsen bennünket földi életünkben, és így tanúskodni tudjunk a ránk bízottaknak a Szentlélek által, Atyád, és a Te végtelen szeretetedről, és így hatékonyan tudjuk szolgálni az ő Üdvösségüket is. Ámen.

1.       Jézust halálra ítélik

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Ki ítélt halálra Téged? Pilátus? A farizeusok? Zsidó néped? Vagy a Te Atyád, Aki azt mondta Ábrahámnak, hogy vegye egyetlen fiát, Izsákot, akit szeretett és áldozza föl őt a hegyen?

Atyád ítélt Téged halálra, mert csak a Te véred kiontásával tudott megbocsátani nekünk?

Világba lépésedről azt írja „szeretett tanítványod”: „A világban volt, a világ Őáltala lett, de a világ nem ismerte fel Őt. A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.” (Jn1,10-11)

Mi nem fogadtunk be Téged.

Atyád mégis átadott nekünk, hogy ítélkezzünk Fölötted, azért, hogy „Véred rajtunk és gyermekeinken” legyen”(Mt27,25) – és mindent fölülmúló ajándékként – bennünk is legyen.

Ez az Üdvösségünk forrása: hogy nem az igazságtalan és gyáva ítélet végzett Veled, nem is a Te Atyád öletett meg Téged, hanem „önként adtad át Magadat a szenvedésre”. Pilátus csak a hatalom bábja, a nép vezetői pedig a bűneiknek rabjai voltak. Egyedül csak Te vagy szabad közöttünk.

Tégy szabaddá minket, hogy önként vállaljunk lemondást, és ha kell, szenvedést is azért, hogy szeretetünket ki tudjuk mutatni Atyád és az emberek felé.

-          Könyörülj rajtunk Urunk!

-          Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

2.       Jézus vállára veszi a keresztet

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Válladra vetted kereszted, mint Izsák a fát, amire apja, Ábrahám megkötözve fölemelte, hogy föláldozza őt Istennek, Akit jobban szeretett, mint a saját fiát.

Te is viszed a kereszted, hogy ne maradjon abba a Kinyilatkoztatás, és így láthatóvá legyen az Atya igazi Arca. Ő nem véres Isten, hanem a szeretettől szenved. Ő is résztvevője a Te keresztutadnak, és a mi keresztjeinknek.

Vajon volt-e rémület a szívedben, gyomrodban, amikor szembesültél az elkerülhetetlennel, a Te kereszteddel, hiszen Neked a saját Föltámadásod előtt kellett meghalnod?

Mi tele vagyunk félelemmel és szorongással keresztjeink miatt. Gyakran büntetésnek látjuk azokat, pedig Te pont azért jöttél, hogy kinyilatkoztasd: a minket terhelő keresztek nem átkok, hanem Atyád áldásai rajtunk, mint a választott nép fiainak házain a keresztnek jele az egyiptomi kivonuláskor, ami által megmenekültek az „öldöklő angyaltól”.

Amitől féltünk, az válik üdvösségünkre.

Jézusunk! Kérünk, adj nekünk készséges szívet és erős lelket, hogy amit nem tudunk kikerülni, megváltoztatni, azt meg tudjuk szentelni türelmünkkel, mint Te is, a Te szenvedésedet!

-          Könyörülj rajtunk Urunk!

-          Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

3.       Jézus először esik el a kereszttel

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Földre estél, és most így vagy közöttünk. Elestél, csakúgy, mint mi. Te vagy a vigasztalásunk, amikor alulnézetből, kudarcaink felől nézzük életünket, s kétségbe esünk a remény felől. Van-e innen fölállás?

Jeremiás próféta Rólad írja: „Olyan voltam, mint a szelíd bárány, amelyet vágóhídra hurcolnak” (Jer11,19). Értünk hurcolnak most Téged, és szenveded el mindezt, és szolgáltatod ki Magadat nekünk.

Te, „Aki által, és Akiért a világ teremtetett” (Kol1,16), tehetetlenné lettél értünk. A Te szenvedésed, „passzivitásod”, a legnagyobb fokú aktivitás, hiszen ez ment meg minket.

Még elesésedben is Üdvözítesz.

A Te Igéid szerint „A hit alapja annak, amit remélünk, bizonyítéka annak, amit nem látunk.” (Zsid11,1) Kérünk Téged, hogy teremts bennünk igaz hitet, hogy kudarcaink ellenére is bízzunk Benned, és föl tudjunk állni minden elesésünkből, úgy, mint Te.

-          Könyörülj rajtunk Urunk!

-          Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

4.       Jézus Édesanyjával találkozik

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Édesanyád egész földi életedben együtt járt Veled Üdvözítő utadon. Ő nem egy „kívülálló”, hanem ott volt Veled mindenütt, és most itt van a Kálvárián is, a földi életed legfájdalmasabb útján.

Vajon az „angyali üdvözlet” élménye ad-e Édesanyádnak bizonyosságot ebben a tehetetlenségben? Érti-e szavaidat a Föltámadásodról? Vagy marad Neki a mi sorsunk, a „contra spem”, a „remény ellenére való reménykedés” (Róm4,18), Benned és az Atyában?

Jézus! Szeretnénk találkozni Veled! Együttérzéssel, részvéttel. Szeretnénk azonosulni Veled, mint Édesanyád tette, hiszen a szeretet azonosulni akar. Nem akarunk kívülállók lenni, hanem szeretnénk beavatottá válni a földi sorsodba, hiszen Te mondtad: „aki Nekem szolgál, az Engem kövessen, és ahol Én vagyok, ott lesz az Én szolgám” (Jn12,26). Szolgálni akarunk Neked a saját tehetetlenségünk és szenvedéseink közepette, a ránk bízottakban és a kiszolgáltatottakban.

Édesanyád kísérjen minket életünk keresztútján!

-          Könyörülj rajtunk Urunk!

-          Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

5.       Cirenei Simon segít a kereszthordozásban

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! A Bethesda fürdőben egy ember úgy panaszkodott Neked: „nincs emberem!” (Jn5,7). Erre Te lettél az ő, és a mi „emberünk”, Aki könyörületre indultál iránta, és irántunk. Most Simon és Rúfusz apja, Cirenei Simon a Te embereddé lesz. Cirenei Simon részt vesz a Te keresztutadon, szenvedésedben.

Milyen kevésszer igaz, és mégis milyen gyakran mondjuk egymásnak: „részvétem”, és most ő megkapta a kegyelmet, hogy „résztvevő” lehessen a Te ügyedben. Nem önként tette, hisz evangélistád világosan mondja, hogy „kényszerítették” hogy vigye a keresztedet (Mk15,21), de még évtizedekkel az események után is fontosnak tartották, hogy néven nevezzék őt, és fiait, mert Egyházad előtt még ekkor is ismertek voltak.

Cirenei Simon hűségessé vált, s már nem kényszerből, hanem önként részese a Te utadnak.

Könyörögve kérünk, hogy had legyünk mi is a Te embereid, hogy „testünkben kiegészíthessük azt a szenvedést, ami még hiányzik a Te szenvedésedből, a Tested, az Egyház javára” (Kol1,24)! Nagy tisztesség, ha bármiben Melletted állhatunk, és így tanulhatunk részvétet az emberek iránt, még a legelviselhetetlenebbekkel szemben is.

Jézus! Tégy minket a Te embereiddé!

-          Könyörülj rajtunk Urunk!

-          Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

6.       Veronika kendőt nyújt Jézusnak

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Ez az állomás a részvét „jutalmát” ígéri nekünk. Ez az asszony, Veronika, egy teljesen emberi gesztust tesz Feléd.

Ő, aki nem hagyta, hogy megkeményedjen a szíve, ösztönösen is megtalálja a részvét mozdulatát, és kendőt nyújt Neked, hogy letörölhesd halálos verejtékedet. Te pedig válaszul neki adtad „igaz képedet”, a „Véra Ikont”.

Nagylelkű vagy Jézus! Nem lehet nagylelkűségben felülmúlni Téged! Ezért mondtad: „Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is” (Mt7,2). Ember az Istennek egy kendőt ad; Isten pedig az embernek adja a „nem kézzel festett ikont”.

Ez az asszony csak egy szenvedő elítéltet látott, aki a halálba megy. Ilyenkor mi, emberek azt szoktuk mondani, hogy nyilván megérdemelte.

Neki mégis megesett Rajtad a szíve. Nem világrengető tetteket kell végrehajtanunk, hiszen azok nincsenek a hatalmunkban, de ami rajtunk múlik, azt megtehetjük. Veronika azt teszi, amit emberi korlátai között megtehet, letörli Szent Arcodat, s Te meg adod a jutalmát.

Kérünk, indíts minket nagylelkű tettekre a rászorultak felé, hogy megtapasztalhassuk mindent fölülmúló jóságodat.

-          Könyörülj rajtunk Urunk!

-          Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

7.       Jézus másodszorra esik el a keresztel

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézus! Más a Te esésed, mint a miénk. Neked a fizikai erőd fogyott el, nekünk a lelki erőnk szokott elfogyni. Erkölcsileg maradunk alul.

Ott a kísértés: minek álljunk föl újra, ha úgy is elesünk. Minek mindig ugyan azt meggyónni, ha újra elkövetjük a rosszat? Miből merítsünk erőt az újrakezdéshez?

Ezért vagyunk itt, hogy elmélkedjünk a Te erődről.

Neked egyszerűbb lett volna fekve maradnod, és úgy várni a gyorsabb és könnyebb halált, mint ami a kereszten várt. De neked föl kellett állnod, hogy beteljesítsd az Atya akaratát, amit megígért az Írásokban. Hiszen Te mondtad, hogy „ezt kellet elszenvedned és így bemenned Dicsőségedbe” (vö. Lk24,26) Azért álltál föl, hogy fölmagasztalhassanak a kereszten, és így mindenkit Magadhoz vonhass (vö.Jn12,32). Föl kellett állnod, mert a halálunk idejét és módját az Atya adja nekünk, Te pedig elfogadtad azt.

Áldott légy elesésedért és fölkelésedért is.

-          Könyörülj rajtunk Urunk!

-          Könyörülj rajtunk, és családjainkon!

8.       Jézus síró asszonyokat vigasztal

-          Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

-          Mert Szent Kereszted által megmentetted a világot!

Jézusunk! Az emberséges emberek együttéreznek az ártatlanokkal, amikor azok szenvednek. Ezért sírnak a jeruzsálemi asszonyok, amikor meglátnak Téged. Azt mondtad, „boldogok, akik sírnak” (Mt5,4). Ők most boldogok, bár nem tudnak róla. Még nem tudják ki az, Akit siratnak, de legkésőbb Odaát, a Te országodban meglátják, és sírásuk végső boldogsággá válik.

Te azt mondtad: „Amit egyel tesztek a legkisebbek közül, Velem tettétek” (Mt25,31-46). Odaát mi is látni fogjuk, hogy még a legkisebb jót is Veled tettük, és ez üdvösségünkre fog válni.

Jézus indíts részvétre minket a Te „kicsinyeid” felé, hogy megnyissuk előttük szívünket, s legalább a részvét könnyeivel szolgálhassunk nekik, mint Neked a jeruzsálemi asszonyok.

A keményszívűek felelőst keresnek, és nem látják az embert. Te jó alany vagy az ítélkezésre, hiszen „papírod van róla”, hogy bűnös vagy. Ezek az asszonyok megőrizték emberségük maradékát, és meglátt&ahttps://tordasrk.hu/archivum#jezusnak_isten_irgalmanak_keresztutja_2016_-_34_apak_keresztutja_34_

A 2016-os egyházi év állandó, változó, fő és parancsolt ünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

A főünnepeket "méltó és igazságos" szentmisével, zsolozsmával, ünnepi imádságokkal megtartani. 
A magyar egyházban - a vasárnapokon és vasárnapra eső ünnepeken kívül - jelenleg az alábbi napokon kötelező a szentmisén való részvétel és - lehetőség szerint - a munkaszünet:

• január 1-jén,
• január 6-án,
• augusztus 15-én,
• november 1-jén és
• december 25-én.

A képre kattintva a plakát pdf formátumban letölthető.

1. vasárnap - 2. vasárnap - 3. vasárnap - 4. vasárnap

Az Irgalmasság Szentéve kezdődik december 8-án

Április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapja előestéjének első vesperásán tette közzé Ferenc pápa a szentévet meghirdető bulláját, amelynek címe: Misericordiae Vultus (Az irgalmasság arca). Az irgalmasság rendkívüli szentéve 2015. december 8-án kezdődik a a Szent Péter-bazilika Szent Kapujának a megnyitásával, és 2016. november 20-án zárul, Krisztus Király ünnepén. 2015. december 8. a II. vatikáni zsinat lezárásának 50. évfordulója.

A bullában a pápa kifejti a jubileumi év meghirdetésének indokait, és megjelöli azokat a főbb irányvonalakat, amelyeket követnünk kell, hogy a lehető legjobban megélhessük a szentévet.

A bulla nagyjából három részre osztható: az elsőben Ferenc pápa elmélyíti az irgalmasság fogalmát; a másodikban néhány gyakorlati javaslatot ajánl a jubileum megünneplésére, míg a harmadik rész néhány felhívást tartalmaz. A bulla Máriához intézett fohásszal zárul, aki Isten irgalmasságának tanúja. Az első vesperáson a pápa a bulla egy-egy példányát átnyújtotta a világon szétszórtan jelenlévő egyház képviselőinek.

Az egyes részek pontos kifejtését ITT olvashatjuk.

Az imafüzet már a honlapunkról letölthető!

Képes beszámoló az egyházközség V. nyári táboráról.

            ..

Kedves Testvérek!

A jelenlegi képviselő testület mandátuma az idén májusban lejár, ezért az egyházközségi képviselőtestület 2015. március 5.-ei ülésén döntött a választási bizottság felállításáról. Kijelöltük tagjait: Konczos Tibor; Perger Judit; Tódor Dénes személyében és meghatároztuk a lebonyolítás módját és idejét.

A választási bizottság a Magyar Katolikus Püspöki Kar konferenciája által meghatározott irányelveket figyelembe véve, Dr. Hankovszky Béla (Jácint) atya, a jelenlegi képviselő testület és a hívek megkérdezése alapján összeállította a megválasztásra javasolt személyek névsorát. A névsor összeállításánál törekedtek arra, hogy, minden korosztályt és társadalmi réteg képviselő, a hívek által elismert személyek kerüljenek a listára. A jelöltek névsorát a templomban és a templom előtt található hirdető táblákra kifüggesztettük, illetve a mellékletben található linkeken olvasható.

A bizottság a képviselő választás időpontjául 2015. március 29.-t határozta meg.

• Választásra (az előírások ajánlása alapján) azok a 18 évnél idősebb katolikusok jogosultak, akik legalább egy éve a plébániához kapcsolódnak.
• A választó jogosultságot a választási bizottság által kijelölt személyek ellenőrzik, ők adják át a választónak az előre kinyomtatott és lepecsételt szavazólapot.
• Mindenki csak egy szavazatot adhat le és csak a saját nevében szavazhat.
• A szavazólapon legfeljebb 12 nevet lehet megjelölni.
• A szavazatokat urnában gyűjtjük, melyet a bizottság összesít.
• A választás végeredményét a bizottság a plébános útján felterjeszti jóváhagyásra a püspök atyához

Az újonnan megválasztottak a következő vasárnapok egyikén, a hívek jelenlétében, szentmise keretében ígéretet tesznek arra, hogy mindig és mindenben az Egyház apostoli célját és az egyházközség jogos érdekeit fogják képviselni

Kérünk titeket, hogy vegyetek részt a szavazáson és legjobb lelkiismeretetek alapján szavazzatok a képviselőkre.

Melléklet:

1. Jelölt lista
2. Szavazólap

Tordas, 2015. március

"… határtalanul megnövelte irántam érzett szeretetét"

A katolikus egyház öt parancsolata között van, hogy évente gyónjál és legalább húsvéti időben áldozzál. Az Egyház parancsai, mint Isten parancsai, az emberért vannak, szeretetből, ahhoz a szeretethez hasonlóan, ahogy gyermekeinknek is megparancsolunk mindent, ami a javukra, testi és lelki egészségükhöz elkerülhetetlen.

A következő kis történet a gyermek Gandhiról elmélkedésre serkenthet Isten bűnöket eltörlő hatalmáról és végtelen megbocsátó szeretetéről. A történet a bevezetővel és magyarázó résszel Szabó Miklós Xavér OFM (ferences szerzetes) Megbocsátás a Bibliában c. jegyzetéből való. (itt olvasható)

 Fekete István: Őszi számadás – Isten

Nagy, szent pillanatokban mindig az ima volt velünk, mellettünk. Nagy örömökben, nagy sírásokban, csendben és viharokban: ima, ima. 

És most mégis mind több helyen hallom, olvasom, hogy valaki imádja a lencsefőzeléket, imádja a karóráját, imádja a kirándulást és a táncot.

Préda lett ez a szó, melyet a magyar paraszttól sosem hallott senki, és elkopott lassan, mint a kocsmaküszöb.

Mindenki „imád” mindent. A lovát, a szeretőjét, a nyakkendőjét - megszentségtelenítve egy szót, az emberi lélek néma himnuszát, a tisztaság, a kérés, a vigasz, a félelem, az istenkeresés egyetlen, utolsó felkiáltását, amikor már nincs semmi segítség, mentsvár, csak az ima.

Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, ne szórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombolás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent, mert nem tudod, milyen idők jönnek, és nincs az a vihar, amely elpusztíthatna, ha veled van az Imádság, és veled van az Isten.

(A pdf változat innen letölthető.)

A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. 

 Az üzenet teljes szövegének letöltéshez kattintson ide.

“A vaknak úgy szolgáltam, hogy a szeme voltam, a sántának meg én voltam a lába.”
                                                                                                                               (Jób 29,15)

Az üzenet teljes szövege a lenti linken olvasható!
A témához csatolt dokumentum letöltéshez kattintson ide.

A 2015-ös év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

 .

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

"Habár manapság ezt az imát többé nem mondják el a misék végén, arra kérek mindenkit, ne felejtse el és imádkozza, hogy segítséget kapjon a sötétség erői és az e világ szelleme ellen vívott harcban." 

[II. János Pál, Regina Caeli, 1994. április 24.]

„Az igaz művészet kalauz. Elvezet Istenhez.”

(II. János Pál)

 Tisztelt jelenlévők, kedves mindnyájan!

Szeretettel köszöntöm  Önöket Vámos István grafikus, festőművész kiállításán, amely az Ars Sacra országos fesztivál keretein belül valósul meg Tordason, és tisztelettel köszöntöm körünkben a művészt és családját, vendégeit.

Mivel István nem Tordason él, valószínűleg kevesebben ismerik őt közülünk, bár időnként feltűnik e templom falai között vasárnap délelőtt. Én először az utcánkban találkoztam vele fűnyírás közben,  váltottunk is pár szót, de csak most, évekkel később tudtam meg, hogy a ház, ami előtt találkoztunk, egy műtermet is rejt magában. Nagy örömömre szolgál, hogy ide is elhozta alkotásait, és így egyszeriben feltárul előttünk a művész szerény személyéből is valami, valami abból a titokzatosságból, ami az alkotót körülveszi. 

Vámos István miskolci születésű, de középiskolás évei óta Budapesten él. A piarista gimnázium diákjaként érettségizett, s ez meghatározó szellemiséget jelentett és jelent számára a mai napig. Érettségi után az Iparművészeti Főiskolára jelentkezett, s mivel nem vették fel, kitanulta a műszerész szakmát.  

Autodidakta módon tanult rajzolni,  a nagy elődök felfedezésével, miközben a Budapesti Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Tanárembernek vallja magát,  hiszen évtizedek óta oktatja az ifjúságot, lemondva ezzel a direkt művészi pályáról. A tanítás mellett a 80-as években a Magvető és a Tankönyvkiadó számára készített szépirodalmi illetve tankönyv-illusztrációkat, szép számmal.

2005 óta tagja és titkára az Olajág Keresztény Művészeti társaságnak, melynek éves vándorkiállításain rendszeresen szerepel. 

2010-ben gyűjteményes kiállítsa volt a Budapesti Művelődési Központban, tavaly decemberben pedig a jezsuiták Párbeszéd Házában szerepelt egy nagyszabású tárlaton. 

Egyébként Budapesten él, 4 gyermeke, négy unokája, és kevés szabadideje van.

Itt látható kiállításának nem adott címet, de bennem tegnap este megfogalmazódott egy: „Égbenéző”. A címadásban az egyik, itt a tárlaton is látható tusrajz segített, mely a Csillagnéző címet viseli. 

Ezzel kapcsolatban II. János Pál pápa szavait idézem: 

“Szükségünk van megtalálni Istent, de Őt nem találhatjuk meg a zajban és nyugtalanságban. Isten a csend barátja. Nézzétek a természetet, ahogy a fák, a virágok, a fű csendben növekszik; nézzétek a csillagokat, a Holdat és a Napot, ahogy csendben haladnak… Szükségünk van a csendre, hogy megérinthessük a lelkeket.”

Az itt látható válogatás az Ars Sacra fesztiválra készült, s ez meghatározza a kiállított művek tematikáját, hiszen a művész kedves szentjei, az evangélisták, bibliai történetek szereplői, Piéta, ikonok, ikon-tanulmányok sorakoznak a szemünk előtt. 

Nagyrészt egyedi grafikákat látunk, főként tus- és tinta-rajzokat, néhány akvarellt, a rajzlapon pedig az embert, általában egyet, esetleg kettőt, időtlenségben, a környezet látszólag nem fontos, a lényeg a belső történés, a lélekharc, s ezt az arcvonások, a gesztusok közvetítik. 

Első pillantásra Szalay Lajos Kossuth- díjas grafikus rajzai jutnak eszünkbe, és nem véletlenül, hiszen Vámos István tiszteletbeli mesterének tekinti őt, és mint a legnagyobb magyar grafikust, a nagy elődöt emlegeti. 

A fekete vonalak tisztaságából az akvarellek vezetnek át minket az ikon-tanulmányokhoz, ikonokhoz, és hoznak színt a rajzlapokra. A művész alkotásai szemünk előtt változnak át szabad szárnyalású grafikából a szigorú rendet képviselő ikonokká.

Érdekes ez a fordítottnak tűnő alkotói út, ahogy a szabad rajz világából a kötött formák és színek rendjéhez közelít a művész, mintegy feláldozva ezzel alkotói szabadságát. 

István bevallása szerint egyelőre kevés az az idő, amit alkotásra tud fordítani, hiszen azt csak szabadidejében művelheti, de reméli, hogy idővel ez is változik. Kívánom, hogy így legyen!

A jelenlévőknek végszóként Goethe szavait idézem: 

„Ha fiatalok akarunk maradni, mindennap olvassunk el egy költeményt,
hallgassunk egy kis zenét, nézzünk meg egy szép festményt és amennyiben
lehetséges, tegyünk valami jót! Az ember legfőbb érdeme éppen az, hogy
amennyiben teheti, felülkerekedik a külső körülményeken és minél kisebb
befolyást enged azoknak. “

Kívánom, hogy az itt kiállított művek Istenhez vezető kalauzként szolgáljanak. 

A kiállítás a jövő hét folyamán is megtekinthető, kérem, vigyék hírét a helybelieknek.

Borka Mária

A Tordasi Katolikus Egyházközség programjai 
szeptember 26-án 
az országos Ars Sacra hét keretében 

Helyszín: Gyümölcsoltó Boldogasszony templom Tordas, Sajnovics tér 

18:30 - Kiállítás Vámos István  festményeiből és grafikáiból

A kiállítást megnyitja Borka Mária művészettörténész

A kedves és mindig mosolygó szemű Istvánt a tordasi katolikus közösségben ismertük meg. Hétvégi ház, kert, ismerősök, barátok kötik a faluhoz. Részlet egyik kiállításához írt bemutatkozójából: "Matyó felmenőimtől jó kézügyességet örököltem. Középiskolás koromban kezdtem el rajzolni, de szüleim és derék szerzetes tanáraim kissé gyanakodva figyelték igyekezetemet. Ők a művészpályánál biztosabb kenyeret szántak nekem. A kézügyesség azonban jó szolgálatot tett más területen is, mikor előbb műszerész szakmát szereztem, majd vegyészmérnök lettem. Sok örömet jelent a munkámban, hogy finom részletekkel bíbelődhetek – és a kezemmel is dolgozhatok, nem csak a fejemmel.
Ennél komolyabb kihívást jelentettek a nyolcvanas évek, mikor könyvkiadók részére készítettem illusztrációkat. Jelenleg tanítok és műszer-kalibrálással foglalkozom." 

19:30 - A Templomépítő - portréfilm Török Ferenc építészről

A "Templomépítőt" a film operatőre Dénes Zoltán ajánlotta. Köszönjük.

Török Ferenc Kossuth- és Ybl-díjas építész, akinek szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, melyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. 

A magyar regionalizmus nagymestere, a modern és az organikus formavilág geometrikus, iskolateremtő ötvözője. Fontosabb épületei: nemeshetési, nagydobszai, balatonfenyvesi, révfülöpi, edelényi, nyíregyházi, felsőpakonyi, nyársapáti templomai, a Magyar Szentek Temploma Balázs Mihállyal, a vatikáni nunciatúra,  a máriapócsi zarándokház és a ma már Liszt Ferenc reptéri ökumenikus kápolna.

A film megtekintése után beszélgetés a kortárs templomépítészetről Török Ferenccel. 

Az este során taize-i kánonokat tanulunk és éneklünk közösen.

A Június 29.-i adás vendége Dr. Hankovszky Béla, Jácint atya! ( - a műsor hangfelvétele meghallgatható)

A Nemzeti Nagyvizit hétről-hétre a nemzet sorskérdéseit, társadalmunk fizikai, lelki állapotát és változásait, múltunk és jelenünk értékeit és tanulságait próbálja egy jól meghatározott éves menetrend keretében a nézők, hallgatók elé vinni.
Nagyvizit ez, de nem kórházi látogatás, sokkal inkább szembesítés és leltározás azokban a ritka, de annál értékesebb pillanatokban, amikor tükröt tarthatunk magunk elé - hogy aztán okulva jobbíthassunk a változtathatón és tudomásul vegyük azt is, ami megváltoztathatatlan.
A Nemzeti Nagyvizit asztalához mindig egy-egy szakterület legjobbjait várjuk, olyan szakembereket, akiknek mérvadó és gondolatébresztő felvetéseik vannak.

                    Jézus Szent Szíve

Úr Jézus isteni Szíve! Íme, itt térdelünk előtted, és bemutatjuk Neked azon imádást, dicséretet és dicsőítést, mellyel Téged Szűz Mária szeplőtelen szíve, az egek angyalai s szentjei, s a földön az egész Anyaszentegyház imád. Bárcsak minden teremtményed örökké imádna, dicsérne és dicsőítene.

Hálát mondunk Neked minden vett jótéteményedért. Minden Téged szerető teremtményeddel egyesülten kérünk: bocsásd meg mindama hitetlenséget, hálátlanságot, hidegséget, közönyt, tiszteletlenséget és bántalmakat, amelyekkel az emberek, különösen a legméltóságosabb Oltáriszentségben illetnek. Fogadd helyettük kegyesen el a mi hitünket, bizalmunkat, szeretetünket és hallgasd meg irgalmasan kéréseinket.

Jézus isteni Szíve, mely magadat a mennyei Atyának a keresztfán föláldoztad, s ez áldozatot naponta oltárainkon megújítod, tartsd meg, védd meg s igazgasd Anyaszentegyházadat s annak fejét.

Legyen Neked ajánlva minden ember: könyörülj a megholt híveken, kivált szülőinkön, rokonainkon, barátaink és jótevőinkön és azokon, akikről senki sem emlékezik névszerint, s engedj minket boldogító szemléletedre jutni.
Ezeket kérjük Szűzanyád által Tőled, ki az Atyával s a Szentlélekkel egyetemben élsz s uralkodol, Isten örökkön örökké. Ámen.

(Részletek az Officium Divinum 1920-as kiadásából) 

HÁZSZENTELÉS
(2014. január 7- 10.   Martonvásár-Tordas-Gyúró)

A házszentelés szertartása Isten jelenlétének tudatosítása életünkben, otthonunkban. Fontos jele annak, hogy a liturgia és hatásai nem korlátozódnak a templomra, hanem átjárják a mindennapok tereit is: emberközeliek tudnak lenni, ugyanakkor céljuk, hogy az ember is közelítsen hozzájuk. A szentelés könyörgés Istenhez. Ő ad erőt ahhoz, amire meghív minket.
A házszentelés egyben jó alkalom a lelkipásztori látogatásra, egyházközségünk egységének megerősítésére.

Idén, az elmúlt évhez hasonlóan, folytatjuk a házszentelés régi hagyományát, ezért kérjük, hogy aki szeretné, hogy lakását Jácint atya megszentelje, az jelezze a templom bejáratánál elhelyezett ívek egyikén.

A 2014-es év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

 .

2013. július 28.-án Martonvásáron a Szent Anna napi búcsúmisén elhangzott szentbeszéd meghallgatható itt!

• Az Egyháznak apostoli buzgóságra, nem szalonkeresztényekre van szüksége 

  „Újdonság, összhang, küldetés” - Ferenc pápa homíliája Pünkösd ünnepén 

  Miért nem áldoztat a pápa?

  A rágalmazásról, a fecsegésről, a félretájékoztatásról, másik életébe való beavatkozásról

  Ferenc pápa a szegényekért élő Egyházról

  "A keresztényeknek forradalmi embereknek kell lenniük."

  A pénz szolgáljon, ne uralkodjon

  A keresztény ember nagylelkűségének titka Jézus

   

   
   

   

  Az Egyháznak apostoli buzgóságra, nem szalonkeresztényekre van szüksége

    A május 17.-ei csütörtök reggeli szentmisén Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke, valamint titkára, Mario Toso érsek koncelebrált, és a vatikáni dikasztérium, illetve a Vatikáni Rádió alkalmazottainak egy csoportja volt jelen.

   Az Egyháznak nagyon nagy szüksége van az apostoli buzgóságra, amely Jézus hirdetésére ösztönöz. Ezt hangsúlyozta a pápa a Szent Márta Ház kápolnájában csütörtökön megtartott szentmiséjén. A Szentatya óva intett attól, hogy szalonkeresztények legyünk, akiknek nincs bátorságuk, hogy megzavarják a túlságosan nyugodt dolgokat.

   Pál egész élete „csatatéri küzdelem” volt, tele próbatételekkel. Ferenc pápa homíliájában a népek apostolára összpontosított, akit életében egyik üldöztetés a másik után ért, de nem bátortalanította el. Pál sorsa tele van keresztekkel, de ő halad előre az Úrra tekintve. Pál zavar másokat. Egy ember, aki prédikációjával, munkájával, viselkedésével zavart kelt, mert Jézus Krisztust hirdeti. Sokszor Jézus Krisztus hirdetése zavaró kényelmüknek; kényelmes, akár keresztény struktúráinknak is. Az Úr mindig azt akarja, hogy haladjunk egyre inkább előre, hogy ne meneküljünk el egy kényelmes vagy mulandó struktúrába.

   Pál pedig az Urat hirdetve zavaróvá válik. De ő ment előre, mert az a nagyon keresztény viselkedés jellemezte, amit apostoli buzgalomnak nevezünk. Nem a kompromisszumok embere volt, hanem az igazságé. Ferenc pápa Szent Pált tüzes emberként jellemezte, de nem csupán temperamentumáról van szó ebben az eseben: maga az Úr vegyül el ebben a harctéri küzdelemben. Vagy még inkább az Úr az, aki arra ösztönzi Pált, hogy haladjon előre, tegyen tanúságot Rómában is.

   Ezután a Szentatya zárójelben megjegyezte: örül, hogy az Úr aggódik ezért az egyházmegyéért attól az időtől kezdve. Igazán kivételezettek vagyunk. Az apostoli buzgóság nem a hatalomért vagy másért való lelkesedés. Belülről jön, az Úr akarja ezt tőlünk, hogy apostoli buzgalommal rendelkező keresztények legyünk. De vajon honnan származik ez az apostoli buzgalom? – tette fel a kérdést a Szentatya. Jézus Krisztus megismeréséből – válaszolta. Pál rátalált Jézus Krisztusra, találkozott vele, de nem intellektuális vagy tudományos ismeretről van szó – ami ugyan fontos, mert segít nekünk –, hanem szívből jövő ismeretről, a személyes találkozásról.

   Ez ösztönzi Pált arra, hogy előre haladjon, és mindig hirdesse Jézust annak ellenére, hogy mindig nehézségek közé került Jézus miatt. Jézus hirdetésének ezek a következményei – állapította meg Ferenc pápa. Az apostoli buzgalmat csak a szeretet légkörében lehet megérteni. Az apostoli buzgalomban van valami őrület, de spirituális és egészséges őrület ez, ami Pált is jellemezte.

   A pápa arra hívta a híveket, hogy kérjék a Szentlelket: növelje bennünk az apostoli buzgalmat, amely nemcsak a misszionáriusokat kell, hogy jellemezze. Majd figyelmeztetett, hogy az Egyházban is jelen vannak a „langyos keresztények”, akik nem érzik, hogy előre kell haladni.

   Vannak szalonkeresztények is, akik műveltek, minden rendben van velük, csak nem vonzanak embereket az Egyházhoz az igehirdetéssel és az apostoli buzgalommal. Kérjük ma a Szentlelket, hogy adja meg mindenkinek ezt az apostoli buzgóságot. Adja meg a kegyelmet, hogy meg tudjuk zavarni a túlságosan nyugodt dolgokat az Egyházban és, hogy előre tudjunk haladni a létezés perifériái felé. Az Egyháznak nagy szüksége van erre – mutatott rá a Szentatya. Nemcsak távoli vidékeken, a fiatal egyházakban, azoknál a népeknél, akik még nem ismerik Jézus Krisztust, hanem itt a városban, saját városunkban is szükség van Jézus Krisztus hirdetésére.

   Kérjük tehát a Szentlélektől az apostoli buzgóság kegyelmét és az apostoli buzgósággal rendelkező keresztényeket! Ha zavarunk másokat ezzel, legyen áldott az Úr. Előre! Ahogy az Úr mondja Szent Pálnak: bátorság! – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

  „Újdonság, összhang, küldetés” - Ferenc pápa homíliája Pünkösd ünnepén

  A Szentatya szentbeszédében nemet mondott a partikularizmusokra, az egyházzal párhuzamos utakra, amelyek megosztottságot okoznak.  

  Homíliájában Ferenc pápa a Szentlélek kiáradásáról elmélkedett, amelyet a feltámadt Krisztus vitt véghez az egyházban. Kegyelmi esemény volt, amely betöltötte a jeruzsálemi Cenákulumot, hogy azután elterjedjen az egész világon. A jeruzsálemi Cenákulumban az apostolok értelmét és szívét pontosan meghatározható, konkrét jelek ejtették ámulatba: mint az égből támadt zaj, a heves szélvész, a fellobbanó tüzes nyelvek, amelyek mindegyikükre leereszkedtek és eltöltötték őket a Szentlélekkel.

   A Szentlélek szólásra indította őket: a magukétól eltérő nyelveken beszéltek a tömeghez Isten nagy tetteiről. Mindnyájan új tapasztalatban részesültek. De mi készen állunk erre az újdonságra? – tette fel a kérdést a pápa. Az újdonság mindig kissé félelemmel tölt el bennünket. Nagyobb biztonságban érezzük magunkat, ha mindent ellenőrzésünk alá vonhatunk, ha mi tervezzük meg életünket saját koncepcióink, bizonyosságaink, ízlésünk szerint. Ez történik Istenhez fűződő kapcsolatunkban is. Követjük és befogadjuk őt egy bizonyos pontig; azonban nehezünkre esik, hogy maradéktalan bizalommal ráhagyatkozzunk, hogy a Szentlélek legyen életünk lelke, vezére minden választásunkban – mondta a pápa.

  Félünk attól, hogy Isten új utakra vezessen bennünket, hogy ki kelljen lépnünk gyakran korlátolt, bezárt, önző látóhatárunkból, és megnyíljunk Isten horizontjainak.

  Az újdonság, amit Isten életünkbe hoz, nem önmagáért való, nem arra szolgál, hogy leküzdje az unalmat, mint ahogy ez gyakran történik napjainkban. Isten újdonsága adja meg számunkra a valódi örömet, lelkünk békéjét, mert Isten szeret minket és csak javunkat akarja.

  Nyitottak vagyunk-e Isten „meglepetéseire”? – hangzott a pápa újabb kérdése. Vagy bezárkózunk félelemmel telve a Szentlélek újdonsága előtt? Bátrak vagyunk-e, hogy új utakra lépjünk, amelyeket Isten újdonsága kínál fel, vagy védekezünk mulandó struktúrákba zárkózva, amelyek elveszítették a befogadás képességét?

  Ha a Szentlélek látszólag felfordulást kelt az egyházban a karizmák és ajándékok különbözőségeivel, mindez az ő működésével nagy gazdagságot okoz, mert a Szentlélek az egység Lelke, ami nem uniformizálást, hanem összhangot jelent. De csak a Szentlélek tud ilyen módon működni.

  Amikor a különbözőségekre törekszünk és bezárkózunk saját partikularizmusunkba, exkluzív csoportunkba, megosztottságot okozunk; amikor mi akarunk egységet teremteni emberi terveink szerint, végül uniformizálunk, mindent egyformává teszünk.

  Ha együtt haladunk lelkipásztoraink vezetésével, akik sajátos karizmával és szolgálattal rendelkeznek, ez a Szentlélek működésének a jele. Az egyház az, aki elhozza Krisztust és elvezet Krisztushoz; a párhuzamos utak veszélyesek – fejtette ki homíliájában Ferenc pápa, arra figyelmeztetve a mozgalmakat és közösségeket, hogy ne lépjenek túl az egyház tanításán és az egyházi közösségen.

  Tegyük fel a kérdést: nyitott vagyok a Szentlélek összhangjára, leküzdve az exkluzívizmus, az elkülönülés minden formáját? Hagyom, hogy Ő vezessen az egyházban és az egyházzal? A Szentlélek révén lépünk be az élő Isten misztériumába. Megment bennünket egy gnosztikus és önreferenciális egyháztól, amely bezárkózik saját korlátai közé.

  A jeruzsálemi Cenákulum Pünkösdje olyan kezdet, amely tovább folytatódik – mondta a pápa, majd feltette az utolsó kérdést: Vizsgáljuk meg: hajlamosak vagyunk-e arra, hogy magunkba, csoportunkba zárkózzunk, vagy pedig hagyjuk, hogy a Szentlélek megnyisson bennünket a küldetésnek?

  Miért nem áldoztat a pápa?

  Egy neves Vatikán-szakértő szerint feltehetően azért, mert nem akar bűnhöz ragaszkodó közszereplők – például abortusz mellett szavazó politikusok – képmutatásának eszköze lenni.

  Ferenc pápa szentmiséinek különös mozzanata, hogy a Szentatya, miután megáldoztatta az asszisztenciát, leül, és rájuk bízza a hívek áldoztatását. A kevés kivétel közé tartozik a nagycsütörtöki, börtönben tartott szentmise, amelyen maga akarta a szentségben részesíteni a szentáldozáshoz járuló fiatalkorú elítélteket – írja Sandro Magister a Chiesa Espressonline cikkében.

  A Szentatya viselkedésére magyarázhatot adhat annak a 2010-ben megjelent könyvnek egy részlete, amely Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires-i érseknek a város rabbijával, Abraham Skorkával folytatott beszélgetéseit tartalmazza. Az imádságról szóló fejezet végén Bergoglio érsek így fogalmaz:

  „Dávid házasságtörő és gyilkos volt, mégis szentként tiszteljük, mert ki merte mondani: Vétkeztem. Megalázkodott Isten előtt. Az ember súlyos bűnöket követhet el, de beismerheti őket, megváltoztathatja az életét, jóváteheti vétkét. A hívek közt is vannak, akik ölnek, lelkileg, fizikailag vagy közvetve azzal, hogy nem fizetnek méltányos bért. Karitatív szervezetekben is dolgoznak olyanok, akik nem fizetik meg az alkalmazottaknak járó bért, vagy szabálytalan munkavégzésre kényszerítik őket. [...] Egyeseknek ismerjük az egész történetét, tudjuk, hogy katolikusként lépnek fel, de közben méltatlan módon élnek és nem tanúsítanak bűnbánatot. Ezért előfordul, hogy nem áldoztatok; visszavonulok, és az asszisztenciára bízom az áldoztatást, mert nem akarom, hogy ezek az emberek velem fényképezkedjenek. Nyilvános, megátalkodott bűnösöktől is meg lehet tagadni az áldoztatást, de ezeket a dolgokat nagyon nehéz bizonyítani. Aki áldozik, az Úr Testét veszi magához, tudva, hogy egy közösséghez tartozik. Ám ha valaki ahelyett, hogy egyesítené Isten népét, sokak életét tönkretette, nem járulhat szentáldozáshoz, ez teljes ellentmondás volna. A lelki képmutatásnak ilyen esetei sokaknál megjelennek, akik az Egyházba kapaszkodnak, ugyanakkor nem az Isten által tanított igazságosság szerint élnek. És nem tanúsítanak megbánást. Köznapi kifejezéssel úgy mondjuk: kettős életet élnek.”

  Bergoglio valószínűleg nem akarta, hogy ezek az emberek elmondhassák: az érsek – sőt most már: a pápa – áldoztatta meg őket. Vétkeik, amelyeket megemlít: a szegények elnyomása és a méltányos munkabér visszatartása.

  A Vatikán-szakértő hozzáteszi: napjainkban ide tartozik az abortusz támogatása is magukat katolikusnak valló politikusok részéről. Amikor például Ferenc pápa elfoglalta a péteri széket, két abortuszpárti katolikus politikus is részt vett az ünnepi szentmisén: Joe Biden amerikai alelnök és Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata frakcióvezetője. Mindketten áldoztak. De nem a pápa kezéből, mert ő az oltár mögött ült.

  A rágalmazásról, a fecsegésről, a félretájékoztatásról, másik életébe való beavatkozásról

  Május 18-án, szombaton reggel, a Szent Márta Ház kápolnájában bemutatott szentmisén Ferenc pápával koncelebrált Daniel Grech atya, a római vikariátusról. Jelen volt a Lateráni Pápai Egyetem hallgatóinak egy csoportja rektoruk, Enrico Dal Covolo püspök vezetésével, valamint Kiko Argüello, Carmen Hernández és Mario Pezzi a Neokatekumenális Út vezetői, Roberto Fontolan és Emilia Guarnieri pedig a Comunione e Liberazione mozgalom képviseletében.

  Ferenc pápa a napi evangéliumi szakaszhoz fűzte gondolatait (Jn 21,20-25). „Mit törődsz vele?” – teszi fel a kérdést Jézus Péternek, aki beavatkozott a szeretett tanítvány, János életébe. Péter szeretet-párbeszédet folytatott az Úrral, de ez a párbeszéd később kisiklott egy másik vágányra. Péter is szenvedett attól a kísértéstől, hogy beleavatkozzon mások életébe. Ahogyan a köznyelvben mondjuk, Péter úgy viselkedik, mint aki „mindenbe beleüti az orrát”.

  A pápa kifejtette: kétféle módja van, hogy beleavatkozzunk mások életébe. Az egyik az, amikor másokhoz hasonlítjuk magunkat. Ez keserűséghez, irigységhez vezethet, amely azonban berozsdásítja az egyházi közösséget, rosszat tesz neki és ez az, amit az ördög akar.

  A második módja ennek a kísértésnek, a fecsegés – mondta a pápa. Jól nevelten kezdjük, de végül még a bőrt is lehúzzuk testvérünkről. „Mennyit fecsegnek az egyházban! Mennyit fecsegünk mi, keresztények! A fecsegés azt jelenti, hogy rosszat teszünk egymásnak. Mintha le akarnánk kicsinyíteni a másikat: ahelyett, hogy én növekednék, a másikat alacsonyítom le, hogy nagyobbnak érezzem magam. Ez nem helyes!

  Szépnek tűnik a fecsegés, nem tudom miért, de szépnek tűnik, mint a mézes cukorka” – folytatta homíliáját a pápa. „Veszel belőle egyet, majd még egyet és így tovább, végül hasfájást kapsz. Ilyen a fecsegés. Kezdetben édes, majd tönkreteszi a lelkedet. A fecsegések pusztítóan hatnak az egyházban Kissé Káinhoz hasonlít: öljük meg testvérünket nyelvünkkel.

  Ezen az úton haladva jól nevelt, de rossz szokásokkal teli keresztényekké válunk. Hogyan jelentkezik a fecsegés?” – tette fel a kérdést a pápa, majd megjelölte a fecsegés három módját:

  „Félretájékoztatunk: csak félig mondjuk el a dolgokat, amíg nekünk megfelel. A másik felét nem mondjuk el, mert az számunkra kényelmetlen. Egyesek mosolyognak… igaz, vagy nem igaz, amit hallottunk?

  A másik az ellehetetlenítés: amikor valakinek valóban van egy hibája, valamit nagyon rosszul tett, akkor azt elmondjuk, újságíróként viselkedünk. És ekkor ennek a személynek a hírneve tönkre van téve.

  A harmadik a rágalmazás: olyant állítani, ami nem igaz. Ez valóban azt jelenti, hogy megöljük testvérünket! Mind a három bűn: a félretájékoztatás, az ellehetetlenítés és a rágalmazás. Annyit jelent, hogy pofont adunk Jézusnak gyermekei, testvérei személyébenEzért mondja Jézus nekünk azt, amit Péternek, amikor szemére veti: „Mit törődsz vele? Te kövess engem!” Az Úr valóban megjelöli számunkra a követendő utat.

  A fecsegés nem tesz jót, mert pontosan ehhez a romboló szellemiséghez vezet el az egyházban. „Kövess engem!” Szép Jézusnak ez a szava, olyan világos és olyannyira szeretettel teljes. Mintha ezt mondaná: „Ne ábrándozzatok arról, hogy az üdvösség a másikkal való összehasonlításban vagy a fecsegésekben van. Az üdvösség azt jelenti, hogy követtek engem. Kövessük Jézust! Kérjük ma az Urat, hogy adja meg nekünk ezt a kegyelmet: soha ne avatkozzunk bele mások életébe, ne váljunk jó modorú, de rossz szokásokkal rendelkező keresztényekké, kövessük Jézust, haladjunk nyomában, az Ő útján – mondta szombat reggeli homíliájában Ferenc pápa.

  Szentbeszédében a pápa emlékeztetett Lisieux-i Kis Szent Teréz életének egy epizódjára is. A szent azt kérdezte, hogy Jézus miért ad egyeseknek sokat, másoknak pedig keveset. Nővére ekkor teletöltött vízzel egy gyűszűt és egy poharat, majd megkérdezte Teréztől, hogy melyik van tele: „Hiszen mind a kettő tele van” – válaszolta a jövendő szent. Jézus is így tesz velünk – mondta Ferenc pápa: nem érdekli, hogy nagyok vagyunk-e vagy kicsinyek, hanem csak az, hogy el vagyunk-e telve Jézus szeretetével.

  " Sárkányröptetés", beszédes képek és hasonlatok

  A Szentatya szereti képekkel, hasonlatokkal illusztrálni mondanivalóját. A Ferenc pápa: beszélgetések Jorge Bergoglióval című interjúkötetből idézünk néhányat. Sergio Rubin és Francesca Ambrogetti könyve eredetileg 2010-ben jelent meg A jezsuita (El Jesuita) címmel.  

   A pap és a juhok szaga

  A leendő pápa így fogalmazott: „Az az egyház, amelyik adminisztratív kötelességek végzésére korlátozza magát, amikor kicsiny nyáját gondozza, hosszú távon megbetegszik. Az a pásztor, aki elszigeteli magát, nem igazi pásztora a juhoknak, csupán 'fodrász', aki bodorítja őket ahelyett, hogy utánamenne a többinek.” A mai helyzetről azt mondta, épp a fordítottja a bibliai példabeszédnek, amelyben a pásztor otthagyja a kilencvenkilenc juhot, hogy megkeresse az egy elveszettet. „Ma egy van az akolban, és kilencvenkilencet kell megkeresnünk.” (Később, pápaként arra biztatta a papokat, hogy „olyan pásztorok legyenek, akik bírják a juhok szagát”, amikor a hittől távoli emberek közé viszik Krisztust.)

  Életünk során meg kell érlelődnünk, mint a jó bornak

  A leendő pápa elmesélte, hogy egyszer a repülőtéren meglátott egy sikeres, neves idős üzletembert, aki a csomagjára várt. Fiatalokat gyakran látott türelmetlenkedni ilyenkor, ám ez esetben meglepte, hogy az idős férfi „dühöngeni kezdett, amiért késett a csomagja.” „Elszomorodtam, amikor láttam, hogy ez az ember nem képes élvezni az öregkor bölcsességét. Ahelyett, hogy a korral nemes borrá ért volna, megsavanyodott, mint a rossz bor.”

  A gyerekek nevelése és elengedése olyan, mint a sárkányröptetés

  Gyerekkorában szeretett sárkányt eregetni. „A sárkány olykor nyolcast csinál és zuhanni kezd. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy az ember nem húzza meg a zsinórt. A tapasztaltabbak ilyenkor azt kiabálták: 'Ereszd meg, billeg!' Az ember fejlődését is valahogy úgy kell kísérnünk, mintha sárkányt röptetnénk: van, hogy engednünk kell, mert 'billeg'. Vagyis időt kell adnunk neki. Fontos, hogy a megfelelő pillanatban korlátokat állítsunk, de vannak pillanatok, amikor tudnunk kell másfelé nézni, mint a tékozló fiú apja, aki engedi, hadd menjen a fia és tékozolja el a vagyonát, hogy okuljon az esetből.” 

  A bűntől való megváltás olyan, mint a vízbefúló megmentése

  „Vannak, akik igaznak tartják magukat, a katekizmus szerint, keresztény hitben élnek, de nem élték át azt, hogy valaki megmentette őket. Egy dolog hallani, hogy egy fiú majdnem belefulladt a folyóba, de valaki utánaugrott és kimentette; más, ha ott voltam és én segítettem rajta; és megint más, ha én fuldokoltam és engem mentettek meg. Csak mi, nagy bűnösök kaptuk meg ezt a kegyelmet”, hogy tudjuk, mit jelent igazából a megváltás - mondta.     

  A bűn olyan, mint egy szennyfolt, amit egyedül Jézus tud eltávolítani.

  „A bűn nem olyan folt, amit ki kell mosnom. Nem is a tisztítóba kell vinnem, hanem bocsánatot kell kérnem, ki kell engesztelődnöm. Jézushoz kell mennem, és vele kell találkoznom, aki az életét adta értem.”

  „Hajótörött kultúra”

  „A szigetre sodródott hajótörött életben maradásának záloga a találékonyság. A kunyhóépítéshez fel kell használnia az elsüllyedt hajó deszkáit és a szigeten talált új tárgyakat is. A hajótörés képe minden új korszakra érvényes, mert vannak mulandó dolgok, amikre nincs többé szükség, és vannak (örök) értékek, amelyeket másképp kell kifejezni.”

  A szenvedés és a sértettség

  „A sértettség olyan, mint egy ház, amelyben annyian zsúfolódtak össze, hogy nem látják az eget; a szenvedés pedig olyan, mint egy nagyváros, amelyik szintén zsúfolt, de azért látni lehet az eget. Vagyis a szenvedés nyitott az imádságra, a gyengédségre, egy barát jelenlétére és még ezernyi dologra, ami méltóságot ad. Ezért egészségesebb helyzet a szenvedés”, mint a sértettség.   

  Optimizmus és remény

  „Jó, ha nem keverjük össze az optimizmust a reménnyel. Az optimizmus az élethez való pszichológiai hozzáállás. A remény továbbmegy ennél. A remény horgony, amelyet elhajítunk a jövő felé, és a kötelén húzódzkodva, jó irányba tartva egyre közelebb jutunk a célunkhoz”. A remény teológiai vonatkozású: „Isten is benne van.” 

  Isten türelme

  Isten türelme „kellemes és édes, mint egy nyári éjszaka.”

  A halál

  A halál „mohó”, és naponta kopogtat. „Futok előle, de rám mosolyog, és kér, hogy fogadjam el.”

  Ferenc pápa a szegényekért élő Egyházról

  2013. 05. 21. 14:11 -

     A lelkiségi mozgalmakkal töltött pünkösd szombati virrasztáson a Szentatya erre a kérdésre is válaszolt.

  Elsőként azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb dolog, amit adhatunk, az evangélium. Az Egyház nem egy civil szervezet. Legfontosabb feladata, hogy Jézusról beszéljen, nem pedig az, hogy hatékony legyen. „Az Egyház a föld sója, a világ világossága, arra kapott meghívást, hogy az Isten országának kovászát jelenvalóvá tegye a társadalomban, és ezt mindenekelőtt a tanúságtételével teszi, a testvéri szeretet,  a szolidaritás, a megosztás tanúságtételével” – mondta a Szentatya.

  A válság idején még inkább fontos, hogy magunkra vegyük a szegények fájdalmát. Az nem lehet, hogy mi, keresztények „csak saját magunkkal foglalkozzunk, magunkba zárkózzunk, elbátortalanodjunk”. Az Egyház nem zárkózhat magába – ismételte Ferenc pápa. Hozzátette: „Fennáll ez a veszély: bezárkózunk a plébániára, a barátokkal, a mozgalmunkkal, azokkal, akikkel ugyanúgy gondolkodunk … de tudjátok, mi történik ekkor? Amikor az Egyház bezárkózik, megbetegszik.” Ahogyan mondta: az Egyháznak ki kell lépnie önmagából és el kell indulni a létezés peremvidékei felé. Majd hozzátette: ha valaki kilép az otthonából, érheti baleset. Ám sokkal jobb, ha baleset éri az Egyházat, mint ha megbetegszik. „Lépjetek ki! Lépjetek ki!” – buzdította a jelenlévőket.

  Amikor kilépünk, másokkal találkozunk. A hit találkozás Jézussal. És nekünk ugyanazt kell tennünk, amit Jézus tett: találkozni másokkal. Arra buzdított, hogy gondoljunk az idősekre, akik egy nép bölcsességét jelentik, és a gyermekekre! Meg kell teremtenünk a találkozás kultúráját, mindenkivel: „a barátság kultúráját, azt a kultúrát, ahol testvérekre találunk, ahol beszélhetünk azokkal is, akik nem úgy gondolkodnak, mint mi, azokkal is, akiknek más a hitük. Mindenkiben van valami, ami közös velünk: mindenki Isten képmása, Isten gyermeke. Találkozzunk mindenkivel, anélkül, hogy hovatartozását vizsgálnánk. És a másik fontos dolog: találkozzunk a szegényekkel. Ha kilépünk önmagunkból, rátalálunk a szegénységre.

  Szomorúan állapította meg, hogy napjainkban nem felkavaró hír, ha megfagy egy hajléktalan. A botrányok az igazi hírek. Az sem hír, hogy rengeteg gyermek éhezik: „ez súlyos dolog, nagyon súlyos! Nem nyugodhatunk bele!” Arra buzdított, hogy ne legyünk túl jólnevelt keresztények, akik teázás közben teológiai kérdésekről diskurálnak., hanem legyünk bátor keresztények, akik elindulnak, hogy megkeressék Krisztus testét. 

  Ezt követően Ferenc pápa felidézett egy párbeszédet arról, milyen kérdéseket szokott feltenni püspökként a gyónásra érkezőknek és általában mit válaszoltak:

  - Szokott alamizsnát adni?

  - Igen, atyám.

  - Jól van, jól van. Mondja, amikor alamizsnát ad, a szemébe néz annak, akinek ad?

  - Nem tudom, nem figyeltem erre.

  - És amikor alamizsnát ad, megérinti azt az embert, akinek ad, akinek odadob egy pénzdarabot?

  Majd így folytatta: „Ez a fontos: Krisztus teste, megérinteni Krisztus testét, magunkra venni ezt a fájdalmat a szegényekért.” A szegény ember Krisztus teste.

  A pápa arra szólít fel, hogy a keresztény ember számára a szegénység nem lehet szociológiai, filozófiai, kulturális kategória. „Nem, ez egy teológiai kategória! Talán azt mondhatnám, hogy az első kategória, mert az Isten, Isten Fia megalázta magát, szegénnyé lett, hogy velünk járjon az úton. Ez a mi szegénységünk: Krisztus testének szegénysége, az a szegénység, amit Isten Fia hozott el nekünk megtestesülésével. A szegény, szegényekért való Egyház azzal kezdődik, hogy elindulunk Krisztus teste felé. Ha elindulunk Krisztus teste felé, elkezdünk megérteni valamit, elkezdjük megérteni, mit jelent Urunknak ez a szegénysége. És ez nem könnyű” – mondta.

  Hangsúlyozta, hogy a világias lelkület árt a keresztényeknek. A jelenlegi válság érinti a közerkölcsöt, a politikát is. Az embert magát érinti a válság, hiszen lerombolja, kivetkőzteti az erkölcsből. Ha a közéletben és a politikában nincs jelen az erkölcs, akkor mindent meg lehet tenni. Fontos feltenni magunkban a kérdést, hogy keresztényként mit kell tennünk a válság idején.

  Korunk erkölcstelenségének érzékeltetésre egy bibliai midrást mesélt el, egy 12. századi rabbi által leírt történetet, amely arról szól, hogy Bábel tornyának építéséhez téglákat kellett készíteni. Nagy munkával készültek, értékes téglák voltak. Ha a torony építése közben egy felcipelt tégla leesett, az hatalmas tragédia volt. Ha viszont egy munkás esett le, az nem jelentett semmit. Ilyen korban élünk: ha a bankok befektetései veszítenek értékükből, az tragédia. Ha emberek halnak éhen, az nem tűnik fel senkinek. A szegény, szegényekért élő Egyház ezzel a mentalitással fordul szembe – magyarázta Ferenc pápa.

  "A keresztényeknek forradalmi embereknek kell lenniük."

  2013. június 17. 

  Nem a törvény alatt, hanem a kegyelemben élünk – Pál apostol rómaiaiknak írt szavaival buzdította a VI. Pál teremben a római egyházmegyei találkozón a jelenlévőket a Szentatya. Szabadok vagyunk és örömben élünk, mert Jézus nekünk, gyermekeinek adta a teljes szabadságot.

  „Fel kell készülnünk, hogy félelem nélkül szálljunk lelki harcba: a keresztényeknek forradalmi embereknek kell lenniük” – mondta. Jézus Krisztus halála és feltámadása a legnagyobb dolog, a legnagyobb változás, amely az emberiség történelme során megesett. Ahogyan Benedek pápa mondta: forradalom, mert megváltoztatja az emberi szívet. A történelem nagy forradalmai nem változtatták meg a szíveket, egyedül Jézus tette ezt meg. „Ha egy keresztény ember nem forradalmi, akkor nem keresztény, forradalminak kell lennie a kegyelem által, amelyet az Atya ad a meghalt és feltámadt Jézuson keresztül”– hangsúlyozta. Mindannyian bűnösök vagyunk, de Jézus megszabadít, bűnösből szentté tesz minket – megváltoztatja a szívünket, ez az igazi változás. Ez a keresztség. Befogadjuk a kegyelmet és megváltoztatja a szívünket. A kegyelem ajándék, nem árulja senki, nem árulják a papok sem: ingyen kaphatja meg mindenki.

  Óvatosságra intett a társadalommal szemben, amely kegyetlen és nem ad reménységet. Nekünk, keresztényeknek kell reményt adnunk. Hány fiatal szenved, kábítószerezik, iszik, hányan lesznek öngyilkosok! Vissza kell adnunk nekik a reményt. A remény: kegyelem. Isten ingyenes ajándéka, nekünk kell továbbadnunk másoknak a tanúságtételünkkel, az örömünkkel, a szabadságunkkal. Hirdetnünk kell, hogy nem vagyunk árvák, van egy Atyánk. Hozzátette: „Az evangéliumot elsősorban a szegényeknek kell hirdetnünk, akiknek még a legszükségesebbek is hiányoznak ahhoz, hogy emberhez méltó életet éljenek. Nekik hirdették először az örömhírt, hogy Isten megkülönböztetett szeretetettel szereti őket, eljön hozzájuk az irgalmasság cselekedetein keresztül, amelyeket Krisztus tanítványai az ő nevében véghez visznek. Ez az első dolog: elmenni a szegényekhez. Az utolsó ítélet napján mindannyian e szerint esünk ítélet alá, ahogyan Máté írja a 25. fejezetben.”

  Ferenc pápa a jó pásztor történetét idézte fel, aki ott hagyja a kilencvenkilenc juhot, hogy megkeresse az egyet, ami elveszett. „De testvéreim, nekünk csak egy juhunk van, nincs meg a kilencvenkilenc, el kell mennünk hozzájuk! Ebben a kulturális közegben, valljuk meg, csak egy juhunk van. Kisebbségben vagyunk. Érezzük-e az apostoli buzgóságot, hogy megtaláljuk a többi kilencvenkilencet?” Majd hozzátette: „Könnyebb otthon maradni azzal az eggyel. Fésülgetni, cirógatni… de az Úr azt akarja, hogy pásztorok legyünk, nem pedig azt, hogy báránykákat fésülgessünk.”

  Hozzátette, hogy nem érti a zárt közösségeket, amelyekben mindig ugyanazok az emberek vannak jelen. Ez a közösség nem életet adó, hanem steril közösség, nem termékeny. Az evangélium termékenysége rajtunk, a mi bátorságunkon, a mi türelmünkön keresztül valósul meg, azon keresztül, ahogyan beszélünk és tanúskodunk az evangéliumról. Róma egy igazi metropolisz, mély változások zajlanak benne, amelyek az élet értelmét is kérdőre vonják. A terjedő kulturális és vallási pluralizmus légkörében nem hanyagolhatjuk el a feladatot, hogy Jézus evangéliumát mindenkinek hirdetnünk kell – buzdította a Szentatya az egyházmegye felelőseit, híveit.

  Pál azt is mondta, hogy tövist kapott testébe a sátántól. Igen, ez a lelki harc – hangsúlyozta a pápa. Bennünk is ott van a sátán tövise, akadályoz, elbátortalanít. Az evangelizáció nagy bátorságot kér tőlünk ehhez a belső harchoz, imádságot, vértanúságot kíván, és Jézus követését a szentségekben. Bizony vértanúság a mindennapos harc a gonosz lélekkel, amely nem akarja, hogy az örömhír hirdetői legyünk.

  Mi ingyen kaptuk a kegyelmet – hogyan utasíthatnánk vissza, hogy elmenjünk oda, a kirekesztettekhez, az elkeseredettekhez, ahova mások nem mennek el, mert félnek az emberek ítélkezésétől? Amit ingyen kaptunk, ingyen kell adnunk másoknak! – figyelmeztetett Ferenc pápa. Ne féljünk, ne féljünk a kegyelemtől! Ne féljünk kilépni keresztény közösségeinkből, hogy megtaláljuk a kilencvenkilenc bárányt, hogy megmutassuk nekik Isten szeretetét – ezzel a bátorítással zárta a beszédét a Szentatya a római egyházmegyei találkozó megnyitóján.

   

  A pénz szolgáljon, ne uralkodjon

  2013. június  18.

  A Szentatya válaszolt David Cameron, brit miniszterelnök június 5-én kelt és Ferenc pápának címzett levelére.

  Ebben a pápa kiemeli, hogy bár minden politikai döntés magában foglalja, mégis sokszor megfeledkeznek arról, hogy az emberiséget, minden egyes embert kell az összes politikai és gazdasági tevékenység központjába helyezni nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

  Június 17-én és 18-án az észak-írországi Lough Erne-ben tanácskoznak a G8 országok vezetői. A Szentatya rámutat június 15-én kelt levele elején, hogy minden gazdasági és politikai tevékenységnek az embert kell viszonyítási pontként figyelembe vennie. Biztosítania kell a szabadság és a kreativitás maximális kifejezési lehetőségét és elő kell mozdítani illetve biztosítani kell felelős gyakorlásukat a szolidaritás jegyében, különös figyelmet szentelve a legszegényebbekre.

  A pápa utal arra, hogy a G8 tanácskozáson előtérbe helyezik a személyt, hiszen foglalkoznak a csoportos fellépéssel az éhezés csapásának felszámolása és az élelmiszer-biztonság megteremtése érdekében. Továbbá a megvitatásra kerülő témák között szerepel a nők és a gyermekek védelme a szexuális erőszaktól a konfliktus helyzetekben. Ugyanakkor rámutat, hogy minden erre irányuló politikai lépés alapja a nemzetközi béke.

  Ferenc pápa a szíriai helyzet kapcsán annak a reményének ad hangot, hogy a tanácskozás segít az azonnali és tartós tűzszünet elérésében, illetve a konfliktusban érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetésében. A békéhez szükség van arra, hogy lemondjunk bizonyos követelésekről hosszútávra mutató célból annak érdekében, hogy méltányosabb és igazságosabb békét építsünk közös erővel. Továbbá a béke nélkülözhetetlen előfeltétele a nők és a gyermekek, valamint más ártatlan áldozatok védelmének.

  Az adófizetés, a kormányok részéről pedig az átláthatóság és felelősség problémájával kapcsolatban, amelyekről tárgyalnak a G8 csúcstalálkozó során, a pápa figyelmeztet utalva XVI. Benedekre: a jelenlegi világválság jól mutatja, hogy az etika nem kívülálló tényező a gazdaságban, hanem integráns és elkerülhetetlen eleme a gazdasági gondolkodásnak és cselekvésnek. A hosszú távú intézkedések arra valók, hogy megfelelő jogi keretet biztosítsanak minden gazdasági cselekvés számára. A globális gazdasági válság megoldására irányuló sürgető lépéseket az igazság etikájának kell irányítania. Ez először is magába foglalja a személy igazságának tiszteletét, aki nemcsak egy kiegészítő gazdasági faktor vagy rendelkezésre álló áru, hanem természettel és méltósággal van felruházva, amelyet nem lehet pusztán gazdasági kalkulációra korlátozni. Ebből következően a minden személy alapvető anyagi és spirituális jóléte iránti aggodalom kell, hogy a kiindulási pont legyen minden politikai és gazdasági megoldás számára, illetve alapvető mércéje e megoldások hatékonyságának és etikai hitelességének.

  Továbbá a gazdaság és a politika célja az emberiség szolgálata, kezdve a legszegényebbektől és a legsérülékenyebbektől, még édesanyjuk méhében is. Minden gazdasági és politikai elméletnek az legyen a célja, hogy a Föld minden lakójának biztosítsa a méltóságteljes és szabad életet lehetővé téve családja támogatását, gyermekei oktatását, Isten dicsőítését és saját tehetségének fejlesztését. Ennek a szemléletnek a hiányában minden gazdasági tevékenység értelmetlen – mutat rá Ferenc pápa a brit miniszterelnöknek írt levelében.

  Ennek tükrében a súlyos gazdasági és politikai kihívások láttán a mai világban a hozzáállás bátor megváltoztatására van szükség, amely visszaállítja a megfelelő helyére a célt (a személyt) és az eszközt (a gazdaságot és a politikát). A pénz és más politikai illetve gazdasági eszközök szolgáljanak, és ne uralkodjanak – hangsúlyozza a Szentatya. Figyelembe kell venni, bár paradoxnak tűnik, hogy a szabad és érdektelen szolidaritás a kulcsa a globális gazdaság fennakadásmentes működésének – zárja Ferenc pápa a G8 csúcstalálkozó kapcsán a brit kormányfőnek küldött levelét.

   

  A keresztény ember nagylelkűségének titka Jézus

  2013. június 18.

  A keresztény ember számára Jézus a „minden” és ebből származik a nagylelkűsége, mert az ő igazságossága felülmúlja az írástudókét” – mondta hétfő reggeli homíliájában Ferenc pápa.

  „Ha valaki megüti az egyik arcodat, tartsd neki oda a másikat” – olvasta az egyház a hétfői evangéliumban és Ferenc pápa Jézus e megdöbbenést keltő szavait kommentálta. „Ez a pofon nevetségessé teszi a keresztényeket, mert a hétköznapi logika azt tanítja nekünk, hogy harcolnunk kell, meg kell védeni a helyünket és ha kapunk egy pofont, kettőt kell adni helyette”. Ferenc pápa a gyereknevelésre utalva említette meg: sokszor ajánlotta a szülőknek, hogy „soha ne üssenek az arcra”, mert az „ember arca a méltóság”.

   

  A Jézus által hozott igazságosság teljesen más, mint a „szemet szemért, fogat-fogért” elv. Ez egy más igazságosság, amit akkor érthetünk meg, amikor Szent Pált halljuk beszélni az emberekről, akiknek nincs semmijük, mégis mindenük megvan. A keresztény ember biztonsága tehát ebben a Jézus által említett „minden”-ben áll. Ez a minden maga Jézus Krisztus a keresztény ember számára – hangsúlyozta a pápa. A világ lelke számára a „mindent” maguk a dolgok jelentik, a gazdagság, a hiábavalóság. Ellenben a „semmi” maga Jézus. Ezért tud 100 kilométerre elmenni a keresztény Jézus nevében, mert neki ez Őbenne „semmiség”. Nyugodtan adhatjuk oda tehát a köntösünket, amikor csak a tunikánkat kérik.

  A keresztény ember olyan személy, aki kitágítja a szívét ezzel a nagylelkűséggel, hiszen övé a „minden”, aki Jézus Krisztus. A többi dolog ellenben „mit sem ér”. Önmagukban talán jók, de az összehasonlítás pillanatában a keresztény az egészet választja azzal a szelídséggel, ami Jézus apostolainak a jele. Nem könnyű dolog így élni – tanította a pápa –, mert tényleg pofont kapsz, méghozzá mindkét arcodra!”. De a keresztény alázatos és nagylelkű. Ellenben ha a szíve összeszűkül, kicsinnyé válik, akkor az már nem kereszténység, hanem önzés. Az igazi keresztény azonban képes feloldani a „minden és a semmi” közötti kétpólusú ellentmondást, ahogy azt nekünk Jézus tanította: „Keressétek először az Isten országát, az ő igazságosságát, a többi majd hozzá adatik” Az Isten országa a minden, az a másik csak másodlagos.

  Az egész kereszténység hibája abból fakad, hogy a „semmit” a „mindennek” mondjuk. Jézus Krisztust követni valóban nem könnyű dolog, de nem is nehéz, mert a szeretet útján az Úr cselekszik oly módon, hogy mi előbbre tudunk haladni. Ez pedig az imádság, amelyben azt kérjük tőle, hogy tegyen bennünket nagylelkűvé, szelíddé és ne harcoljunk csekélyke dolgokért” – mondta Ferenc pápa a szokásos reggeli szentmiséjében a Szent Márta-házban.

   

   

Kedves Testvéreim!

A nagyböjt kezdetén, amely intenzív lelki gyakorlás időszaka, a liturgia három bűnbánati gyakorlatot javasol a bibliai és a keresztény hagyományból: az imádságot, az alamizsnát és a böjtöt. Ezek felkészítenek arra, hogy jobban tudjuk ünnepelni a húsvétot, és megtapasztaljuk Isten hatalmát, aki – ahogy húsvét vigíliáján hallani fogjuk – „száműzi vétkünket, lemossa minden bűnünket, a bűnbánóknak ártatlan szívet ad, a szomorkodóknak vigaszt kínál. Távol űzi a gyűlölködés átkát, és meghozza a békés egyetértést, a zsarnok gőgjét is fékezi.” (Húsvéti örömének)

Az üzenet teljes szövege a lenti linken olvasható!

Imahét a Krisztus hívők egységéért – 2013. január 20. – 27.

AZ IMAHÉT BIBLIAI ALAPVETÉSE
MIKEÁS 6,6–8

„Mivel állhatok az Úr elé, mivel borulhatok a magasságos
Isten elé? Álljak oda égõáldozatokkal, egyesztendõs borjakkal?
Kosok ezreiben telik-e az Úrnak kedve, vagy áradó olajpatakokban?
Feláldozzam-e elsõszülöttemet vétkemért,
méhem gyümölcsét saját bûnömért? „Megmondták neked,
ó ember, mi a jó, és mit kíván tõled az Úr: Semmi mást,
mint hogy váltsd tettekre az igazságot, szeresd hûségesen,
és járj alázatosan a te Isteneddel.”

A 2013-as év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

HÁZSZENTELÉS
(2013. január 7- 12.   Martonvásár-Tordas-Gyúró)

A házszentelés szertartása Isten jelenlétének tudatosítása életünkben, otthonunkban. Fontos jele annak, hogy a liturgia és hatásai nem korlátozódnak a templomra, hanem átjárják a mindennapok tereit is: emberközeliek tudnak lenni, ugyanakkor céljuk, hogy az ember is közelítsen hozzájuk. A szentelés könyörgés Istenhez. Ő ad erőt ahhoz, amire meghív minket.
A házszentelés egyben jó alkalom a lelkipásztori látogatásra, egyházközségünk egységének megerősítésére.

Idén, az elmúlt évhez hasonlóan, folytatjuk a házszentelés régi hagyományát, ezért kérjük, hogy aki szeretné, hogy lakását Jácint atya megszentelje, az jelezze a templom bejáratánál elhelyezett ívek egyikén.

A csatolt mellékletben Dr. Hankovszky Béla (Jácint) atya írása olvasható, a karácsonyi ünnepkör szimbolikájáról sok érdekes adattal is információval.

18.45-től Veronika nővér vetített képes előadása Perui missziós útjáról
a Szent József közösségi házban. (Tordas Sport utca 14.)

„Föld, víz, tűz, levegő” címmel családi napot és kiállítást szervez a Tordasi Római Katolikus Egyházközség a

Szent József Közösségi Házban (Tordas, Sport u. 14.)
2012. október 7-én 10 órától.

Program:
Családi nap
10.00 - Ünnepi szentmise a Tordasi Római Katolikus templomban
11.00 - kézműves foglalkozások a közösségi házban
13.00 - Házszentelés
13.30 - Ebéd
14.00 - Családi vetélkedők, sportprogramok
15.00 - „Meglepetés” előadás

Művészeti kiállítás

Közösségi- és rendezvényhelyszín kialakítása és korszerűsítése című projekt keretében időszakos művészeti kiállítás tekinthető meg  „Föld, víz, tűz, levegő” címmel Pázmány Ágnes munkáiból.

A kiállítás ünnepélyes megnyitója 2012. október 7-én 17.00-kor lesz.
A kiállítást megnyitja dr. Hankovszky Béla atya, kiemelt tábori lelkész.

Pázmány Ágnes keramikus, művésztanár a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének Titkára, Apáczai–díjas tankönyvíró, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola adjunktusa számos hazai és külföldi kiállításon mutatta be eddig alkotásait. Kerámiái - amelyeket főleg raku technikával készülnek- a szépet, a jót és az igazat tükrözik. Ars poeticája mindezt összegzi: „láthatóvá tenni a láthatatlant….”, „Ahova a Teremtő küldött bennünket, ott önmagunkon térben és időben túlmutatóan érdemes tenni a dolgunkat.”  

A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján 2012. december 21-ig tekinthető meg.

Ifjusági Mise Tordason - Gyere, várunk!

• 2012. október 14.    
• 2012. november 25.

Szűz Mária mennybevételét augusztus 15-én ünnepli a világegyház. A parancsolt ünnep – ami a katolikusok számára misehallgatási kötelezettséget jelent – ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony.

Az Egyház szent hagyománya szerint a Megváltó nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe. Mária elszenderedésének (latinul dormitio) napját már a VI. században ünnepelték Jeruzsálemben, és a VII. századtól Rómában is elterjedt.
Az ünnepet Szent István király is megülte. Hogy mennyire fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, jelzi az is, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. (Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.)

Ezt az ünnepet eredetileg csak a keleti keresztények ünnepelték, de III. Kallixtusz pápa általánossá tette annak emlékére, hogy Hunyadi János a keresztes hadat toborzó Kapisztrán Szent János segítségével 1456-ban felszabadította a török ostrom alól Nándorfehérvárt, az akkori Magyarország déli végvárát.
Jézus az ő színeváltozásával fel akarja készíteni tanítványait közelgő szenvedésére és kereszthalálára. Mózes és Illés tanúságtétele az égből hallható isteni szózat ésJézus testének dicsősége megerősítette az apostolok hitét. Mi is legyünk erősek a hitben, és hallgassunk Isten küldöttének, Jézusnak szavára.

Raffaello - Urunk színeváltozása

Milyen kapcsolatban van ez a látványos csillagászati jelenség Tordassal?

A cikkből megtudható: http://ertelmesen.blog.hu/2012/05/15/egy_kicsit_a_venusz_atvonulasrol

A farizeusok egyszer megkérdezték Jézustól, mikor jön el az Isten országa.
Ő ezt válaszolta: ,,Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt
mondani: ,,Nézd itt van, vagy amott!" Isten országa köztetek van." (Lk 17,20-25)

Bizony mondom nektek, örvendjen a ti szívetek és vigadjatok, mert Isten Országa bontakozik ki köztetek, ha egymásra időt szántok.

Szeretettel várunk mindenkit, csecsemőtől a nagyszülőkig az Iszkaszentgyörgyön tartandó nyári táborunkba.

Kedvcsinálónak néhány kép és információ a Székesfehérvári Egyházmegye honlapján, itt található.

A táborozással kapcsolatos tudnivalók, a részletes tábori program és étlap a WEBNAPLÓBAN olvashatók.

Gyümölcsoltó Boldogasszony - Templomunk búcsúja

Az emberiség történelmének a legnagyobb pillanata az „Angyali üdvözlet”. Ekkor nemcsak az Isten és ember megroppant közössége áll helyre, hanem Isten azzá lesz, ami soha nem volt, és az ember azzá lesz, akivé soha nem lehetne: az Isten emberré lesz, az ember pedig Istenné. Minden ami Megtestesülés után történik már ennek erejében, ennek következtében történhet meg. Isten odaadta magát nekünk és hatalmában állt, hogy ne vonja vissza a döntését. Hűséges volt hozzánk a Megtestesülésben a halálig, mégpedig a kereszthalálig.

Isten nagy tettei mindig csöndben, tanuk nélkül történnek. Az angyali üdvözletnek sincs tanúja. Az Egyház liturgiája szemérmesen csak utalásszerűen ragadja meg ezt a rejtett kimondhatatlan pillanatot: a Hiszekegyben a Megtestesülésre vonatkozó részeknél a hívők letérdelnek. A régi mondás szerint: „az imádság törvénye a hit törvénye”, így térdhajtásunk kifejezi hitvallásunkat a Megtestesülésünk titka mellett és annak az egész létezést átformáló valóságában.

(dr. Hankovszky Béla –kiemelt tábori lelkész)

Hamvazószerda jele, szürke hamuja arra figyelmeztet, ami sorsunkban törékeny, emberségünkben esendő. Arra, hogy halandók vagyunk. 

Mivel csak így, ennek teljes tudomásulvételével érthetjük meg azt a másik „gyengeséget”, „isteni gyengeséget”, amire hamvazószerdán fölkészülünk: Krisztus halálát.
A nagyböjt első napja nem véletlenül a halandó emberé, ahogy az utolsó se véletlenül a sírba fektetett Istené.
Krisztus halandóságunkban adhatott nekünk egyedül halhatatlan találkozót, ahogy ezt a József Attila-sorok szándékuk ellenére is megfogalmazzák: „Aki halandó, csak halandót / szerethet halhatatlanul”.
Ez az isteni szeretet legmélyebb titka, mely épp veszendőségünket választotta örök találkozóhelyül. A hamu keresztjéről a kereszt halottjáig egyenes út vezet, egyazon út különböző stációin át. Minden állomás veszendőségünk egy-egy fejezete: tökéletes osztozkodás Isten és ember közt – halálban és halhatatlanságban. Ezt az utat a szeretet írta elénk, végigjárni is egyedül a szeretet képes hát. A kölcsönös szeretet és a kölcsönös szenvedés: Isten és ember kölcsönös szeretete és kölcsönös szenvedése.
Mivel ahogy Istennek szenvedés volt halálunk és bűneink vállalása, nekünk se lehet eljutnunk Isten tökéletes halhatatlanságába és tökéletes ártatlanságába, egyedül szenvedések árán, s egyedül a szeretet erejével. (S. Weil.)

A nagyböjt tehát lényege szerint a szeretet legmélyebb titkaiba való beavatás. A halál burka alatt itt érik a legvakítóbb fény, Isten és ember közös hajnala.

Pilinszky János  Kölcsönös szeretet – kölcsönös szenvedés (Új ember, 1968. március 3.) 

2012. március 16.-17.-én egyházközségi NAGYBŐJTI LELKIGYAKORLAT tartunk Válon a Szent Mihály Major lelkigyakorlatos házban. Érdeklődni és jelentkezni a misék után a sekrestyében lehet.

Tervezett program:

A lelkigyakorlat során Jácint atya tervei szerint lesz egy-egy óra elmélkedés (előadás) pl. a János evangéliumból a tanúságtételen, a három evangéliumi tanácson, úgymint  szegénység,tisztaság, engedelmesség és más a Biblián alapuló, keresztény lelkiséget meghatározó tartalmakon és ezeket követően egy-egy óra szilenciummal tartott, csendes, belső átgondolás. Mise mindkét nap a váli plébánia templomban.
Péntek este az Egy ember az örökkévalóságnak című , Morus Szent Tamásról szóló filmet nézzük meg.

A tábor költsége 2 napi ott tartózkodással és 2 ebéddel

   felnőtteknek 5000 Ft
   diákoknak    3500 Ft

Azért, hogy anyagiak miatt senki se maradjon le,  egyházközségünk   2000 illetve 1500 Ft-tal hozzá tud járulni a költségekhez,
így felnőtteknek 3000 Ft-ot; diákoknak 2000 Ft-ot kell befizetni. A csütörtöki vacsorát és pénteken a reggelit, úgy beszéltük, hogy magunk oldjuk meg. (Ehhez szívesen fogadunk segítséget)

További tudnivalók:
   - a lelkigyakorlatos házban 1 db 6 ágyas szoba van, a többiben 2 emeletes ágy + fürdőszoba
   - ágyneműhuzat: 500 Ft ( otthonról hozható, akkor nem költség)
   - váltócipő szükséges !


Az idei húsvétra készülve - a vasárnap este kezdődött egyhetes nagyböjti lelkigyakorlat előtt - az Úrangyala-imádság alkalmából mondott beszédében a Szentatya arra szólította fel a híveket, hogy nagyböjt idején különösen is fordítsanak időt az imádságra, és ne száműzzék mindennapi életükből Istent.

Fogadjuk meg a Szentatya kérését, legyünk minél többen!  
Jácint atya által összeállított tematika, a környezet a programok mind, mind jó alkalmak a tisztulásra, megtérésre, jótettekre.
Szeretettel várunk!

UI: Jelentkezési határidő: március 4. (vasárnap)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

NAGYBÖJT KEZDETÉN

Nem lehet magunkat félrevezetni, mondván én böjtölök, imádkozok, jótékonykodok. Csakhogy a tettek értékét nem a produkció nagysága, hanem a szándék dönti el. Nincsenek abszolút jó és rossz tettek. Jézus szerint az ember szíve, a szándékai teszik jóvá, vagy rosszá a cselekedeteinket. A Nagyböjt kezdetén tele vagyunk jó szándékkal, jó akarattal és lelkesedéssel, csakhogy úgy ne járjunk, mint ahogyan Horatius mondja: „vajúdtak a hegyek, és egeret szültek” (Parturiunt montes, nascetur ridiculus mus). Nem létezik helyes vallásosság, böjt és jócselekedet valódi önismeret nélkül. Így a böjt kezdetén érdemes időt és energiát fordítanunk a szándékaink és a belső világunk megismerésére. A képmutatás Jézus szemében a leghitványabb bűnök egyike, és mégis milyen sokszor megérint minket. Fontos azonban tisztázni, hogy a szándék nem az érzelmek, hanem az értelem és az akarat együttes működését jelenti. A tiszta szándék független attól, hogy valamiben örömünket leljük-e, vagy sem. Ha belátjuk, hogy valami méltó és igazságos, és Isten szeretetéért, nem pedig elismerésért, vagy érdekből teszünk valamit, az igaz dolog, és Jézus szavai szerint érdemszerző. Istent nagylelkűségben nem lehet felülmúlni, Ő rejtekben is lát minket. Irányítsa ez, az előttünk Nagyböjt tetteit.

A szeretetet nem érezni kell, hanem gyakorolni, s akkor majd érezni is fogjuk.

(dr. Hankovszky Béla –kiemelt tábori lelkész)

IMAHÉT - A Krisztus-hívők egységéért
2012. január 15-22.

AZ IMAHÉT ALAPIGÉJE (1Kor 15,51-58)

„Íme, titkot mondok nektek: nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni. Hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra; mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Mert e romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és e halandónak halhatatlanságba. Amikor pedig ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: “Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?” A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által! Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”

(Magyar Bibliatársulat kiadása)

• Január 15. Vasárnap 17 óra    Tordas Római Katolikus Templom
  Igével szolgál: Szalay Tamás ezredes, ny. evangélikus tábori  lelkész
  az alkalmat követően szeretetvendégséget (agapé) tartunk

• Január 16. Hétfő 18 óra    Gyúró, Református Templom
  Igével szolgál: Bokros László, baptista gyülekezetvezető presbiter

• Január 17. Kedd 18 óra    Tordas, Evangélikus Gyülekezeti Ház
  Igével szolgál: Dr. Hankovszky Béla, római katolikus tábori lelkész
  az alkalmat követően szeretetvendégséget (agapé) tartunk

• Január 18. Szerda 18 óra    Gyúró, Római Katolikus Templom
  Igével szolgál: Kádár Ferenc, református lelkipásztor
  az alkalmat követően szeretetvendégséget (agapé) tartunk

• Január 19. Csütörtök 18 óra    Tordas, Baptista Imaház
  Igével szolgál: Kádár Ferenc, református lelkipásztor

• Január 20. Péntek 18 óra    Gyúró, Református Templom
  Igével szolgál: Süller Zsolt, evangélikus lelkipásztor
  az alkalmat követően szeretetvendégséget (agapé) tartunk

• Január 21. Szombat 18 óra    Tordas, Baptista Imaház
  Igével szolgál: Hodozsó János, baptista lelkipásztor
  az alkalmat követően szeretetvendégséget (agapé) tartunk

• Január 22. Vasárnap 17 óra    Gyúró, Evangélikus Templom
  Igével szolgál: Mihálffy László, római katolikus lelkipásztori munkatárs
  az alkalmat követően szeretetvendégséget (agapé) tartunk

Szeretettel várjuk minden kedves Testvérünket közös alkalmainkra!

IMAHÉT

A Krisztus-hívők egységéért

2012. január 15-22.

,,... mindnyájan el fogunk változni
(1Kor 15,51)

A 2012-es év állandó és változó egyházi főünnepei (zöld színnel - a változó ünnepek)

Öt pont a kanadai vadlibákról Bíró László Püspök Úr  gondolataival kiegészítve, a Katonai Tábori Püspökség honlapjáról:

1. A vadlibák csoportosan, „V” alakban szállnak. Repülés közben szárnyuk mozgatása és a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 70%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.
   Ha egymást segítve dolgozunk, közösségi szellemben végezzük a munkát, sokkal gyorsabban és könnyebben érjük el a célt.
2. Ha egy vadliba kirepül a sorból és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon társai erőfeszítései által.
   Ha van annyi eszünk, mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.
3. Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
   A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, és a megfelelő pillanatban át kell adni, vagy átvenni a munkát éppúgy, mint a vezetést.
4. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben bíztassák.
   A közösség nem létezhet szurkolók nélkül, és fontos, hogy a „gágogás” bíztató legyen.
5. Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, és addig együtt maradnak, amíg meggyógyul, vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek saját közösségükhöz vagy hármasban, vagy már csak kettesben, olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
   Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.

A laikus (világi krisztushívő) az Egyházban ugyanolyan méltósággal bír, mint a szerzetes vagy a pap. Karizmája éppen a laikus állapotban rejlik, hogy tudniillik ott tudja megjeleníteni az Egyházat, ahol a szerzetes vagy a pap nem tud jelen lenni. A laikus elnevezés már maga is jelzi ezt a sajátos helyet és jelenlétet az Egyházban, hiszen Isten a világban hívja meg őket, hogy saját hívatásuk, foglalkozásuk, szolgálatuk gyakorlásával az evangélium szellemében élve, belülről - mint a kovász a kenyér létrejöttekor - vegyenek részt a világ megszentelésének munkájában.
Az új evangelizáció témájában a krisztushívők élő hitéről és az ebből fakadó tevékeny szolgálatról volt szó. Fontos, hogy meg tudjuk látni az Isten iránti készséget az emberekben. A magyar társadalomban is érzékelhető az Isten hiánya, ugyanakkor az emberekben ott rejtőzik az érzék az Isten iránt. Mindnyájunk hivatása: esélyt adni a velünk együtt szolgálóknak, hogy az Isten iránti érzék kibontakozhasson, felszínre kerülhessen, tudatosodjon, és elmélyüljön. Közös hivatásunk: az evangelizáció alanyává lenni saját környezetünkben. Az evangelizáció alanyává válni nem azt jelenti, hogy még többet nyüzsgünk, vagy beszélünk. A hit továbbadása nem jelenthet erőszakos terjeszkedést. A misszió nem más, mint a hit túlcsordulása, melynek előfeltétele hitünk gyakorlása, a hiteles keresztény élet.

Üdv és "gá-gá" :

Saci

Evangelium e-mailben: (http://evangelium.katolikus.hu/)

2011. szeptember 25-én, a Szentírás vasárnapján új, magyar nyelvű evangelizációs kezdeményezés indult. A 2004-ben, Horváth István Sándor szombathelyi egyházmegyés pap, az MKPK Titkárságának korábbi irodaigazgatója által indított e-mailes evangéliumszolgáltatás bővült azzal, hogy az interneteléréssel rendelkező, legmodernebb mobiltelefon készüléken is elérhető a Napi Evangélium.

Az iPhone és Android rendszerű telefonokra fejlesztett alkalmazás a mindennapi evangélium olvasásán kívül lehetővé teszi a naptár szerinti keresést, a kedvenc részek elmentését és Facebookon történő megosztását.

Android rendszerű telefonok tulajdonosai az Android Marketben, iPhone készülékkel rendelkezők pedig az App Store-ban találják meg az evangélium365 alkalmazást.

Október: a rózsafüzér hónapja

A rózsafüzér megünneplésének története 1571. október 7-ig a keresztény seregek törökök feletti lepantói győzelmének napjáig nyúlik vissza. A tengeri győzelmet V. Pius pápa és a hívők az imádság hatékonyságának, és Szűz Mária segítségének tulajdonította.

Szent Domonkos ekkor szellemi és lelki fegyverként használja a szentolvasót: „A rózsafüzér szent kard. Ez a kard nem üt sebeket, hanem inkább begyógyítja azokat. Ez a kard nem olt ki életeket, hanem inkább feltámaszt lelkeket a bűn halálából. Vegyük kezünkbe ezt a szent kardot, a rózsafüzért és harcoljunk vele a lelkekért, a békéért, a szeretetért.”  A rózsafüzér imamódjának kialakítása szent Domonkos nevéhez fűződik.

V. Pius pápa vezette be a minden év október első vasárnapján tartandó Mária ünnepet, melynek hagyományát az utódai is tiszteletben tartották. Rózsafüzér hónapról XIII. Leó levelei óta beszélünk, aki a rózsafüzér naponkénti elimádkozását szorgalmazta október hónap folyamán.

A katolikus egyház a megemlékezés jegyében egész október hónapban tartja a közös rózsafüzér imádságot. A rózsafüzér imádkozása közben együtt kísérik végig Máriát életútján.  A közös ima összeköti a híveket, és mindannyiunkért szól. 
II. János pápa mondta, hogy „A rózsafüzérben a Krisztus-misztériumról való elmélkedés sajátos módszere az ismétlés, mely természetes módon segíti elő a titkokkal való azonosulást. Ha az imát felületesen végezzük, szárazzá válhat, de ha a szeretet kifejezésének tartjuk, nem fáradunk bele, hogy újra és újra visszatérjünk a szeretett személyhez. Az Üdvözlégyek ismétlése közvetlenül Máriához fordul, a szeretet aktusa ővele és őrajta keresztül Jézusnak szól.”
 

A Szentolvasó

A Szentolvasó imádkozásával Isten Anyját tiszteljük, és megváltásunk titkaira emlékezünk. A Szentolvasó egy-egy szakaszát "tizednek" nevezzük. Minden tized egy Miatyánkkal kezdődik, majd tíz Üdvözlégy következik, melybe a "titkot" befűzzük, végül egy Dicsőség zárja. A teljes Szentolvasó tizenöt tizedből áll, melyet három részre osztunk.

AZ ÖRVENDETES OLVASÓ TITKAI:

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki hitünket növelje,
2. aki reményünket erősítse,
3. aki szeretetünket tökéletesítse.

A tizedekre:

1. akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál;
2. akit te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál;
3. akit te, Szent Szűz a világra szültél;
4. akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál;
5. akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.

A FÁJDALMAS OLVASÓ TITKAI:

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki értelmünket megvilágosítsa,
2. aki emlékezetünket megerősítse,
3. aki akaratunkat tökéletesítse.

A tizedekre:

1. aki érettünk vérrel verítékezett;
2. akit érettünk megostoroztak;
3. akit érettünk tövissel koronáztak;
4. aki érettünk a keresztet hordozta;
5. akit érettünk keresztre feszítettek.

A DICSŐSÉGES OLVASÓ TITKAI:

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki gondolatainkat irányítsa,
2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza.

A tizedekre:

1. aki a halálból feltámadott;
2. aki a mennybe fölment;
3. aki nekünk a Szentlelket elküldötte;
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett;
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.

A Szentatya által 2002-ben meghirdetett

VILÁGOSSÁG OLVASÓ titkai:

A bevezető három Üdvözlégyre:

1. aki megtisztítson minket,
2. aki lelkünk békéjét megőrizze,
3. aki a Szentségekben megerősítsen.

A tizedekre:

1. aki a Jordán vizében megkeresztelkedett,
2. aki Kánában megmutatta isteni erejét,
3. aki meghirdette Isten országát,
4. aki a Tábor hegyén megmutatta isteni dicsőségét
5. aki az Eucharisztiában nekünk adta magát.

Végül az alábbi könyörgést mondhatjuk:

V/ Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!
R/ Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

Könyörögjünk!
Úristen, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, utánozzuk, amit magukban foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Rövid áttekintő a szent zsolozsmáról, a vesperást, magyar nevén a vecsernyét kiemelve.
(Szunyogh Xavér Ferenc A szent zsolozsma c. könyve alapján.)

A szentmisében mindennap elhangzik a prefáció felszólítása:

" Valóban méltó és igazságos, illő és üdvöt szerző, hogy mi mindenkor és mindenhol hálát adjunk az Istennek." 

A teret megszenteli a szentmise áldozata, mivel csaknem félmillió szentmisét mutatnak be mindennap a földkerekségen, a szentmise köré fonódó szent zsolozsmát pedig jogosan tekinthetjük az idő megszentelésének, mert nincs olyan pillanata a napnak, hogy szerzetes, felszentelt pap, kórus ne kezdene Isten dicséretébe a zsolozsma végzése által.

Az idő megszentelését az Úr Jézus rendelésére vezethetjük vissza, hogy mindenkor és szünet nélkül imádkozzunk.

Szent Ágoston mondta, hogy bár szavakkal és tényleges istentiszteleti cselekedettel nem imádkozhatunk a napnak mind a 24 órájában, de imádkozhatunk mindig vággyal. Szívünk állandóan Isten felé irányulhat, mint a napraforgó a nap felé.

A szentatyák írásaikban kijelentették, hogy mindig imádkozik az aki, az imádságra szentelt időket, hórákat gondosan és pontosan megtartja.

A keleti Egyházból indult, itt született és a szüntelen imádság végzését  szolgálja  a szív csöndes belső imája, a Jézus- ima : " Uram, Jézus Krisztus Isten fia, irgalmazz nekem." Eredete az evangéliumi felkiáltások: "Uram Dávid fia irgalmazz nekem!" vagy a vámos szavai: " Isten, irgalmazz nekem bűnösnek.", melyet a korai aszkéták csiszoltak imává. Szent Nikodémus írja, hogy az imádság által válik " az egész belső ember templommá és a Szentlélek hajlékává, a szív szentéllyé és szent oltárasztallá, az értelem szolgáló pappá, míg az akarat és a választás áldozattá, a szívből az Istenhez felszálló imádság kellemes illattá. "

Péter apostol szavai is erről szólnak " nem az arany, ékszer és fényes öltözet, hanem a szív rejtett embere, a szelíd és csöndes lélek romolhatatlanságában az, ami Isten előtt értékes."

Szent Pál áldása szerint " Adja meg nektek az Atyaisten dicsőségének gazdagsága szerint, hogy lelke által megerősödjetek a belső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s ti gyökert verjetek és alapot vessetek a szeretetben." ( ollózva Nacsinák Gergely András: Jóga a középkori Európában? A Jézus-ima története...c.könyvből)

Az imádságos hórák  kialakulására ható tényezők:

–az Úr Jézus tanácsa  

–a nap természetes járása, a természetes népi időszámítás, a nap  felosztása a Nap járásához igazodva – azaz, hogy egy nap pirkadattól napnyugtáig tartott.

–az ókori népek( zsidó, latin,görög) időszámítása, pl. a római katonai élet is befolyásolta az őrségváltások időpontjaival. Jellemzően nyáron hosszabb ( 75 perc) , télen rövidebb ( 50 perc) volt egy "óra".

– az üdvösségtörténet nagy eseményei, mozzanatai voltak azonban mégis az első imádkozók belső indítékai.Pl.:

Tertia( harmadik) hóra= délelőtt 9 óra, a Szentlélek eljövetelének órája.

Sexta ( hatodik) hóra= délben emelték fel Krisztus Urunkat a keresztre.

Nona ( kilencedik) hóra= a mai du. 3 óra tájban hajtotta le fejét Jézus és adta át lelkét mennyei Atyjának.

A középkorban különböző meglehetősen erőszakolt  allegóriákat próbáltak az időpontok meghatározásához fűzni, mint ebben a kis versben is:

"A matutinum megköti Krisztust, a bűneinket megváltót;

A prima köpéssel fedi be; s halálra adja a tertia;

Keresztre szögezi a sexta; nona oldalát megnyitja;

Keresztről leveszi a vesperae és sírjába helyezi a completa;

Ez amiért hét órában zsolozsmázunk." (Mindez, mondjuk a karácsonyi időben meglehetősen nehezen élhető át.)

Kialakulásuk a történelemben:

a., első évszázad: nagyobb hórák; matutinum, laudes, vesperae

b., második század kis hórák; tertia, sexta, nona

c., negyedik sz. vége; prima, ötödik sz.; completorium

Matutinum= az éjszaka hórája; Laudes= a hajnali dicséret; Prima= a nap kezdete reggel 6 ó; Tertia= délelőttre 9 ó; Sexta= a nap közepére 12 ó; Nona= délutánra 3 ó, Vesperae= a szürkület idejére 6 ó, Completorium= a nap befejezése, lefekvésre. 

Első törvénybefoglalójuk és rendszerezőjük Szent Benedek volt. Rendszerét a zsoltáros kijelentésére alapozza: 

"Napjában hétszer mondok neked dícséretet.( 118.zs.)...Éjfélkor felkelek, hogy neked hálát adjak."

Az esti szürkület, az alkonyat hórája:  VESPERÁS, magyaros alakban, VECSERNYE a nap befejezésének officiuma, az Egyház esti dicsőítő imádsága

– elnevezése: a latin vesper szóból származik, jelentette az esti csillagot aztán magát az estét is. Kezdetben akkor imádkozták, amikor az esti csillag feljött az égre.

Ünnepélyes alkalmakkor fényesen kivilágították a templomot, külön imádságuk volt a gyertyagyújtásra. Nevezték ezért lucernáriumnak, görögül lychnikonnak, gyertyafényes köszönetnek is.

Kialakulásának eredete: az Egyház a zsidó szertartásból vette át, ekkor mutatták be az esti illat és tömjénáldozatot. (Az Ószövetség reggeli és esti áldozatával megemlékezik a Genezis szaváról: " Lőn este és reggel és lett az első nap."(1, 5.)) 

Az üdvösségtörténet sok jelentős eseménye is este történt:

Esti áldozat bemutatása alkalmával jelent meg az angyal Zakariásnak( Lk.1, 9-10).

Mane nobiscum-maradj velünk, mert esteledik kérték az emmauszi tanítványok az Urat.

Ezt az esti áldozatot tette az Úr örökkétartó, szent és tiszta, vérontás nélküli tiszta áldozattá, nagycsütörtök estéjén.

"Vespere facto– estére hajolván az idő, asztalhoz ült tanítványaival." 

Az utolsó alkalom volt , hogy velük lehessen; lelkében a legmagasabbra csapott a szeretet lángja; kigondolta, amit emberszív csak nem is sejthetett és megtette, amit csak Isten tudott megtenni, örök zálogul itthagyni a szent Eucharisztiát.

Mindig nyilvános istentisztelet volt!

Szimbolikája: koronként más és más. 

Az este jelképezi a bűnbánatot, böjtöt, könnyeket és az este munkáját, mely az élet megpróbáltatása és szenvedése, ami nélkül nincs örök reggel, mennyei boldogság.

Szimbóluma a világ végének , mikor az Úr mindenkinek megfizet-, saját halálunk órájának is, mert minden nap előkészület erre az estére. 

Az ünnepi lucernariumra gyülekező hívek a világosság gyújtásával a vecsernyét a világ Világosságának szentelték, jelképe hát a megváltó világosságnak is.

A vecsernye, mint az Egyház esti imádsága, visszatekintés az elmúló napra, mely mindenkor a megváltás napja az ő gyermekei számára, és tele van a megváltás kegyelmeivel s mindezért bensőségesen hálát ad.

A hála a fő gondolat, ezért kiemelkedő pontja a Magnificat: az Egyház vagy a lélek  az , aki mondja és a maga hálás érzelmét Mária ajkára adja.  Az Egyház nagy hálaadó imádsága Jézus bennünklakásáért, mint ahogy Szűz Máriának az istenanyai méltóságért.

Szeretettel, Saci

Magyar Katolikus Rádió - Délutáni találkozás

Tordas község hitéletéről, kulturális és zenei életéről, valamint a művészeti nevelés hatásairól Máté Balázs csellóművésszel és feleségével Posvanecz Évával, Pázmány Ágnes főiskolai adjunktussal és Salamon Saroltával, a tordasi templom kántorával beszélget Sallai Éva.

A műsor hangfelvétele meghallgatható itt.

Temetői keresztállítás-levél:


Tisztelt .... Presbitérium!

Egyházközségünk képviselőtestületében született meg a szándék, hogy a falu temetőjében
keresztet állítsunk.

Az a tény, hogy temetőnk nem felekezeti, hanem önkormányzati kezelésben van, arra indított
bennünket, hogy keresztállítási kérelmünket a tordasi Krisztusban hívő felekezetekkel együtt,
ökumenikus kezdeményezésként terjesszük a Tordasi Önkormányzat elé.

 
Reménnyel várjuk válaszukat.

Üdvözlettel,

 
      Salamon Sarolta                                                                          Tódor Dénes

       mb. világi elnök                                                                 gazdasági -pénzügyi vezető

-----------------------------------------------------------------------------------------------------
 

Kérjük, olvassák szeretettel lelki atyánk sorait a keresztállítás jelentéséről és jelentőségéről.


Kedves Tordasiak!

 

A kereszt olyan jel, amely összeköti a Krisztusban hívő felekezeteket, és olyan szimbólum,
ami emlékeztet őseink megtartó hitére, közös keresztény-keresztyén gyökereinkre.

Annak megfelelően, hogy egy keresztet hol állítanak föl, más és más dologra figyelmeztet.
A falu elején álló feszülettel, melynek felújítását, újraállítását együtt ünnepeltük, olyan
kapaszkodót kapunk, amely lehetővé teszi, hogy akár hazajövünk, akár elhagyjuk a falut, egy
fohásszal könyörögjünk ne csak a szeretteinkért, hanem az egész községért, közösségért.

Olyan lehetőség egy ilyen kereszt, mint amit a Biblia mond a Törvényről: „Olyan legyen ez
számodra, mint egy jel a tenyereden vagy egy emlékeztető jegy a homlokodon” (Kiv13,16).

Így hát ezeket a jeleket „használni kell”, különben megszokjuk, és észrevétlenné válnak.

A tordasi temetőben nincs fölállított kereszt. Lehet persze enélkül is imádkozni, mégis Jézus
szavai szerint egyaránt szükség van a borra és a tömlőre is (vö. Mk.2,22).

A tartalom és a forma egymást hordozzák, és mivel az ember test és lélek szétválaszthatatlan
egysége, így látható jelek erősítik a lelkünket, hogy arra gondolhassunk, amire gondolni
akarunk.

Éppen ezért azzal a kéréssel fordulok híveimmel a tordasi felekezetekhez és
Krisztus-hívőkhöz, hogy közadakozásból állítsunk a temetőben egy fakeresztet, amelyen nem
korpusz lenne, hanem egy bibliai hitvallás: „Nincs itt, föltámadt!”

Ez részben irányítaná a halottakhoz, sírokhoz való viszonyunkat, hogy az „odafönt valókat”
(Kol3,2) keressük, másrészt figyelmeztetés lenne mindnyájunknak, hogy ahol a kereszted áll
onnan lesz föltámadásod is.

 

Remélem, kérésünk meghallgatásra talál, és azt tudjuk munkálni, ami összeköt, és nem azt,
ami szétválaszt.

 

Krisztusban testvéretek:

Hankovszky Béla, Jácint

Kedves Tordasi Testvérek!

Elérkezett az egyik legszebb ünnepünk, Úrnapja, Krisztus szentséges Testének és Vérének vasárnapja, amely külsőségeiben és jelentésében is olyan közel áll a szívünkhöz. Katolikus önazonosságunk tudatosításának egyik fontos alkalma ez a mai nap. A II: Vatikáni Zsinat az Isten Igéjének őrzőjének nevezte a protestáns egyházakat, a Katolikus Egyház azonban szentségi szinten tudja nekünk adni azt a Krisztust, aki megígérte, „íme, Én veletek vagyok minden nap a világ végéig!”. Íme, Őt ünnepeljük, szemléljük és imádjuk a mai napon is. Tápláló közelségben maradt velünk, hogy legyen erőnk megtenni, amire a Szentírás szólít bennünket: „Ne hagyd, hogy a rossz legyőzzön téged; te győzd le a rosszat jóval!”(Róm12,21)

Úrnapja teológiai ünnep, ami azt jelenti, hogy nem egy konkrét üdvtörténeti eseményre emlékezünk, hanem egy meghatározott szempontból összefoglalja az Egyház mind azt, amit a Jézusban köztünk élő Istenből megismert. Ez a nap lezárja és összefoglalja Jézus földi életének számunkra üdvösséget hozó eseményeit, mostantól a tanító Mester áll majd előttünk.

Azt gondolom a mi nap talán legszebb megfogalmazása az, amit Boldog János Pál Pápa adott nekünk a „világosság-rózsafüzér” ötödik titkában: „Jézus, Aki az Eukarisztiában nekünk adta Önmagát”. Az életünk legfontosabb tényezőit nem az emberi logikával fogjuk föl, hanem az imádság által. Így halljuk meg Egyházunk szavát: Venite adoremus! Jöjjetek, imádjuk Őt, aki nekünk adta magát. Minél többet foglalkozunk ezzel a misztériummal, annál élettelibb lesz számunkra, és persze annál rejtettebb is. A mi Megváltónk valóságos személy, így csak személyesen lehet megismerni. Járjunk együtt Vele!

Sajnálom, hogy ma sem tudunk együtt ünnepelni, de a jövő héttől ismét Köztetek leszek, és rövidesen itt a közös egyházközségi tábor! Mindenkit várunk!

Érzem, és köszönöm az egyéni és közösségi imákat, én is imádkozom Értetek, hogy együtt újuljunk meg lélekben és gondolkodásmódban, belsőleg legyünk új emberekké.

A Jakab levél arra szólít, „orate pro invicem” imádkozzatok, imádkozzunk egymásért.

Befejezésként egy az én helyzetemben kissé komikus szentírási szakasszal búcsúzok:

Isten áldja az egyházközséget, küldetésetek van, rövidesen találkozunk!

jácint a.

Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül,
mutass be kövér áldozatot!
De orvost is engedj magadhoz,
hisz az Úr rendelte őt,
el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására.
Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod,
és ők is könyörögnek az Úrhoz,
hogy enyhülést és egészséget adjon
az ő működésük által.
Aki vétkezik Alkotója színe előtt,
orvos kezére kerül. 

(Sirák38,11-15)

Szentlélek Úristen, add kegyelmedet, hogy bűneimet megismerjem, szívből megbánjam, és őszintén meggyónjam!

Jácint atya által összeállított lelkitükör Isten tízparancsolata alapján nyújt segítséget a lelkiismeret vizsgálathoz, a szentgyónásra való felkészüléshez.

Lelki tükör

A „főparancs” első része: Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és minden erődből. Hogy állok ezen a téren?

A „főparancs" második része: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Szeretem-e magamat, és így képes vagyok-e másokat is szeretni? A szeretet nem érzés, hanem annak belátása, hogy valaki érték, értékes, és ezért áldozatot hozok érte.

Vétkezni lehet gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Ennek szellemében kell a lelkitükröt értelmezni.

Sem az aggályosság, sem az erkölcsi lazaság nem megengedhető. Egyik sem jobb a másiknál, mind a kettő a lelkiismeret torzulása.

Alapelv a szentírási norma: ami a lelkiismeret ellen van, az bűn.

1. Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj!

Az első parancs előírja és megparancsolja a hitet, a reményt és a szeretetet. Ezeket a sarkalatos erényeket a vallásos élet gyakorlásával, az imádsággal lehet begyakorolni.

Az imádás a teljes személy, az értelem, az akarat és az érzelem hódolata Isten előtt. Van-e része életemben az imádásnak?

Imádkozom-e reggelente? Eltervezem-e, hogyan fogom ma Istent és embertársaimat szolgálni?

Imádkozom-e esténként? Hálát adok-e a napért? Végzek-e lelkiismeret-vizsgálatot?

Napközben eszembe jut-e Istenem, szólok-e Hozzá?

Odafigyelek-e imámra, hogy valódi beszélgetés, igaz Isten-tisztelet legyen, vagy csak sablonos szöveg?

Törekszem-e a családi közös ima kialakítására?

Imádkozom-e a családomért, szeretteimért?

Imádkozom-e a világban lévő nyomorúságokért, bajokért?

Imádkozom-e a halottaimért?

Vannak-e életemben bálványok, amelyektől függök, amelyek kiszorítják életemből Isten jelenlétét?

Ragaszkodom-e valamihez, vagy valakihez túlzóan, bűnösen? Mi az amiért bármit föláldoznék?

Hittem-e babonában, mágiában, varázslásban? Végeztem-e ilyent?

Jártam-e jósnál, kuruzslónál?

Igyekezem-e megismerni a hitemet, annak tanítását?

Egyetértettem-e Isten, hit vagy vallásellenes beszédekkel, mozgalmakkal, szervezetekkel?

Szeretem-e az Egyházamat? Ha kell, kiállok-e érte?

Tiszteletben tartom-e mások hitét, vallását?

Ha megfogadtam valamit Istennek, betartottam-e?

Ígérgetek-e fölöslegesen?

2. Isten nevét hiába ne vedd!

Isten Neve szent, a teremtett világ öntudatlanul is tiszteli. Az embernek tudatosan kell Őt megdicsőíteni.

A keresztény ember Isten Nevét hordozza, hiszen az Ő nevére vagyunk megkeresztelve, így az Ő Nevének minden gyalázata ránk is hull.

Káromkodtam-e? A káromkodás Isten, szentek, szentségek szidása, nem méltó módon történő emlegetése. Milyen gyakran? (A trágárság sem helyes, de más súlyú dolog.)

Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül?

Mondok-e egy fohászt, ha káromlást hallok?

Esküdöztem-e fölöslegesen?

Szent dolgokkal tréfálkoztam-e?

Oda figyelek-e a beszédem tisztaságára?

Szégyelltem-e hitemet, ha szükséges volt megvallottam-e Isten Nevét?

3. Az Úr napját szenteld meg!

Az Egyház azért írja elő a vasárnaponkénti misén való részvételt, mert a hit hallomásból ered, s az embernek hallania kell újra és újra, hogy Krisztus föltámadt a halálból, és hogy értünk adatott.

Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? (Aki beteg, vagy súlyos okból akadályoztatva van, az föl van mentve a misén való részvétel kötelezettsége alól.)

A misén kívül megszenteltem-e a vasárnapot és az ünnepeket? Tartózkodtam-e a szolgai munkától?

Pihenésre és ünneplésre fordítottam-e az egyházi ünnepeket?

Elkövettem-e mindent, hogy a szentmisén áldozhassak?

Figyelek-e a szentmisén?

Tudok-e ünnepelni, másoknak, a családomnak ünnepet készíteni?

Elrontottam-e mások ünnepét?

A bűnbánati napokon szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből? (Ha elfelejtettem, pótoltam-e más napon?)

4. Atyádat és anyádat tiszteld!

Tisztelni azt jelenti, hogy elismerjük valakinek az életünkbe betöltött szerepét, tehát a tisztelet nem érzés. Más büszkének lenni a szüleinkre és más tisztelni őket. Ha büszke is lehetek rájuk, az Isten külön adománya. Máshogyan kell tisztelni gyerekkorban és máshogy felnőttként.

Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerezni nekik?

Lehetőségem szerint felnőttként gondoskodom-e az idős szüleimről, nagyszüleimről?

Gyermekként segítek-e szüleimnek az otthoni munkában?

Imádkozom-e a családomért, szüleimért, nagyszüleimért, testvéreimért?

Imádkozom-e házastársamért, annak szüleiért?

Imádkozom-e gyermekeimért, jövőjükért, hitükért?

Megtisztelem-e az anyaságot?

Meg tudom-e bocsájtani szüleim gyöngeségeit, esetleges bűneit?

Meg tudom-e bocsájtani gyermekeim gyöngeségét?

El tudom-e fogadni, megbocsájtom-e házastársam gyöngeségeit, hibáit?

Tisztelem-e az idősebbeket (iskolában, utcán stb.)?

Segítem-e a gyöngébbeket?

Egyetértek-e - akár szavaimmal, akár viselkedésemmel - a családi élet és szeretet bármilyen lejáratásával, kifigurázásával?

Lehetőségem szerint védem-e a családi élet szentségét, kérem-e ebben Isten segítségét?

Hozok-e áldozatot a nehéz helyzetben lévő családokért?

Tisztelettel vagyok-e elöljáróimmal szemben?

Tisztelettel viselkedek tanáraimmal szemben?

5. Ne ölj!

Az életnek van megengedett kioltása, mint az önvédelem, és van meg nem engedett kioltása, ez a szándékos gyilkosság, ami égbekiáltó bűn.

Az emberi élet szent a fogantatástól kezdve, vigyázok-e rá, tisztelem-e?

Volt-e abortuszom, működtem-e közre ilyen gyilkosságban, helyeseltem-e ezt a gyakorlatot?

Vigyáztam-e a magam és mások egészségére, testi épségére?

Törekszem-e a szív békéjére, mert abból származik minden keserűség, harag és gyilkos indulat?

Szoktam-e verekedni, durva lenni, gúnyolódni? Másoknak fájdalmat okozni? Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni?

Fékezem-e a haragomat és indulataimat?

Haragszom-e, gyűlölök-e valakit?

Törekszem-e a kiengesztelődésre, megbocsájtásra?

Imádkozom-e azokért, akik megbántottak, akikre haragszom?

Tiszelem-e az élet bármilyen formáját?

Vigyázok-e az élőlényekre, nem kínzom-e azokat fölöslegesen?

Tisztelem-e az időseket, próbálom-e enyhíteni szenvedéseiket? Elitéltem-e az aktív eutanáziát?

Készülök-e saját halálomra?

Tudatosítottam-e magamban, hogy az öngyilkosság bűn, súlyos lázadás Isten ellen?

Csábítottam-e mást bűnre?

Van-e bennem részvét és segítőkészség a bajbanlévők, a szenvedők és a szegények iránt?

Vétettem-e a közlekedési szabályok ellen?

6. Ne paráználkodj!

Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, így a nemiség Isten akaratából fakad. Kiteljesedett emberség csak a nemiség integrálásából fakad.

Tiszteletben tartom-e a sajátom, és mások testét?

Küzdök-e azért, hogy a testi ösztöneimet én irányítsam, és ne azok engem?

Paráználkodtam-e? Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant? Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet?

Törtem-e házasságot?

Vigyázok-e házasságomra, a házastársi hűségre?

Tettem-e ki veszélynek házasságomat? Ápolom-e magamat, a testemet, a külsőmet, hogy ne nehezítsem meg házastársam hűségét?

Cselekedtem-e tisztátalant - mással vagy magammal? (Az önkielégítés vagy éretlenség, vagy bűn.)

Nem viselkedtem-e kihívóan, szemérmetlenül?

Előzékeny és udvarias vagyok-e?

Tudom-e, hogy a homoszexuális kapcsolat bűn?

7. Ne lopj!

A teremtett világ javainak egyetemes rendeltetése van. A fölösleg nem jogos tulajdon, de a magántulajdon szent, semmilyen erőszakkal nem lehet azt senkitől elvenni.

Vigyázok-e a világ javaira, ezeket az „unokáinktól kaptuk kölcsön”?

Szoktam-e pazarolni az anyagi javakat: étel, pénz stb.?

Becsülettel dolgozom-e?

Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? Visszaadtam-e már? (Amit titokban vettem el, azt lehet titokban visszatenni.)

Szoktam-e lehetőségeimhez mérten másokat anyagilag is támogatni?

Betartom-e a szerződéseket?

Szoktam-e bliccelni?

Vigyáztam-e magam és mások holmijára?

Törekszem-e a nagylelkűségre?

Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért (iskolában, utcán, vonaton)?

Nem „lopom-e” az időt? Becsülettel végzem-e kötelességeimet.

8. Hamis tanúságot ne szólj embertársad ellen!

A hazugság az igazságnak meg nem engedett eltitkolása, amikor a másiknak joga lenne tudni az igazságot, és azt eltitkolom előle. A hazugság sátáni bűn.

Törekszem-e az igazságra? Az igazság ugyanis Jézus szerint szabaddá tesz minket.

Eléggé nyílt vagyok-e?

Kerülöm-e a kétes, nem egyértelmű helyzeteket? Tolakodó vagyok-e?

Hazudtam-e? Okoztam-e ezzel másnak kárt? Próbáltam-e jóvátenni?

Rágalmaztam-e? Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt?

Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem?

Elviselem-e az igazságot?

Harcolok-e, föllépek-e az igazságtalanság ellen?

Egyetértettem-e, támogattam-e akár szóban, akár viselkedésemmel bármilyen rasszista megnyilvánulással?

Szoktam-e megszólni másokat?

Észreveszem-e másokban a jót? Szoktam-e megdicsérni másokat?

Szoktam-e dicsekedni?

Hiú vagyok-e?

Igényes vagyok-e abban, hogy mit olvasok, vagy hallgatok?

Betartom-e adott szavamat.

9-10. Embertársad házastársát ne kívánd! Se más egyebet, ami az övé, ne kívánd!

A kívánság nem érzés, hanem törekvés. A kívánság a szívben születik, és onnan kerül a tetteinkbe.

Vigyáztam-e a szívem tisztaságára?

Irigykedtem-e (más értékeire, tehetségére stb.)?

Szívesen adtam-e rászorulóknak (tulajdonomból, időmből)?

Elfogadom-e külső-belső adottságaimat? Megbékéltem-e magammal?

Kapzsi vagyok-e?

Elfogadom-e házastársam adottságait?

Törekszem-e Őt szépnek látni?

Féltékeny vagyok-e?

Törekszem-e hibáim kijavítására?

ZALAVÁR  EGYHÁZKÖZSÉGI TÁBOR

2011. július 26-30.

PROGRAM

Július 26. kedd

érkezés  (12-13 óra )   

közös ebéd otthonról

elhelyezkedés a szálláson, ismerkedés a táborral, faluval

vacsora, tábortűz, elmélkedés

Július 27. szerda

reggeli áhitat, zsolozsma

reggeli

Balatonberény – fürdés

ebéd, csendes pihenő

játék

vacsora, tábortűz, elmélkedés 

Július 28. csütörtök

reggeli áhitat, zsolozsma

reggeli

Kis-Balaton Bemutatóház

Kányavári sziget

ebéd, csendes pihenő

kézműves foglalkozás, foci, méta

vacsora, tábortűz, elmélkedés

Július 29. péntek

reggeli áhitat, zsolozsma

reggeli

Vörs –Tűzoltó Múzeum

           Tájház

vagy

Balatonszentgyörgy – Csillagvár

ebéd, csendes pihenő

kézműves foglalkozás (nemezelés, só-liszt gyurma), foci vagy méta

vacsora, tábortűz, elmélkedés

Július 30. szombat

reggeli áhitat, zsolozsma

reggeli hálaadás

táborbontás, csomagolás

indulás haza

  ##############################################################################

Egyházközségi nyári tábor Zalaváron július 26-30-a között

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit többgenerációs családi táborunkba Zalavárra, az egykori bencés lakhely épületébe, melyet táborozásra alakítottak át.

A szállásdíj 850 Ft/éj felnőttek részére, a gyerekeké 750/éj. Ezek már kedvezményes árak, mert időben foglaltuk le a szállást.
A picik szállásdíja, helyben megegyezés szerint.

Útiköltség és az (ön)ellátás díja még kalkuláció alatt. Letölthető Jelentkezési lap.

A térség, a Kis-Balaton, Európa-hírű vizes élőhely, számtalan kirándulás lehetőségét rejti. 

Ízelítő a környék nevezetességeiből:  Kányavári-sziget, balatonszentgyörgyi Csillagvár, amely végvári vitézek életét idézi, kápolnapusztai Bivalyrezervátum, vörsi tájház és tűzoltó múzeum, apátsági templom és monostor Zalaapátiban és nem utolsó sorban közel a selymesvízű Balaton.

A táborhely izgalmas csocsó, pingpong és társasjáték csaták, focimeccs színtere lesz. Lelki feltöltődést a hajnali zsolozsma, szentmisék, közös imádság, éneklés nyújt majd.  

Szülők részvétele nélkül is várjuk jelenlegi vagy volt hittanos gyerekek, fiatalok jelentkezését!

Jelentkezés az iskolában Varga Attila hittantanárnál, telefonon a "+36-30-383-2903" számon vagy a tordasrk@googlegroups.com e-mail címen.

               ***********************************************************************************************

A Zalavári egyházközség tábori tájékoztatója

Tordasi templom kórusa:

Mária kis hajlékában... -- Magnificat -- Laudate Dominum

A Római katolikus egyház Tanuim lesztek című műsorának 2011. március 15.-ei adása itt meghallgatható.
Benne:
Mit jelent kereszténynek és magyarnak lenni? - beszélgetés dr. Hankovszky Béla tábori lelkésszel.

Arcvonások: dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész

24 évesen szentelték katolikus pappá, 5 évvel később lett tábori lelkész. Másfél évtizedig tanított leendő hitoktatóknak, pedagógusoknak etikát, vallástörténetet, szentírástudományt. Ma a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Ludovika Zászlóaljának tábori lelkésze, emellett egyházközségi szolgálatot is teljesít. Mi hívta a lelkipásztori hivatásra? Honnan az az imponáló irodalmi ismeretanyag, amellyel hallgatóit lenyűgözi? Mit gondol emberségről, szolgálatról, hazáról, honvédelemről?

Riporter: Stifner Gábor
Szerkesztő: Perjés Klára

Tájékoztás a vasárnapi (2011. 02. 13.) házassági fogadalom megújítás módjáról.

Együtt fogjuk letenni,  mindenki a házaspárja mellett, asszonyok a férjük jobb oldalán, két oszlopban, ahogy az áldozáshoz felsorakozunk.

Jácint atya előre mondja majd a szöveget.

Házaspári fogadalom

Isten engem úgy segéljen!
Nagyasszonyunk, a boldogságos Szűz Mária
és Istennek minden szentjei,
hogy Téged X.Y szeretlek, szeretetből veszlek feleségül,
(szeretetből megyek hozzád feleségül,)
Isten rendelése szerint,
az Anyaszentegyház törvényei szerint.
Veled megelégszem, és téged el nem hagylak
holtomiglan-holtodiglan semmiféle bajban,
Isten engem úgy segéljen!

...

Adventi zenés áhitat

A 2010. december 21.-én megtartott Adventi zenés áhitat műsora teljes terjedelemben, mp3 formátumban a lenti linkről etölthető!