Egyhazkozseg Templom Galeria Bibliaora Kalendarium


Önkéntes egyházi hozzájárulás

Köszönjük mindazoknak, akik adományaikkal támogatják a Katolikus Egyházat. Az éves egyházi hozzájárulást személyesen a templomban lehet befizetni, illetve banki átutalással lehet eljuttatni a Tordasi Római Katolikus Egyházközség számlájára,
CIB BANK: 11101002-19821876-36000001

* * *

Számlázási címünk:

Teljes cím                                                                                                     Rövidített változat                                                                                        
Tordas Római Katolikus Plébánia Tordas Plébánia
2463 Tordas
Sajnovics tér 5.
2463 Tordas
Sajnovics tér 5.

* * *


Rendelkezés az adó 1 %-áról
* * *

Az idei esztendőben is rendelkezhetünk jövedelemadónk egy részéről. 1%-át valamelyik egyháznak, másik 1%-át pedig egy civil szervezetnek ajánlhatjuk fel. Kérjük, támogassa a katolikus egyház társadalmi szolgálatát adója egyházi 1%-ával!

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011

 

Adventi zenés áhitat

Házaspári fogadalom

Arcvonások - dr. Hankovszky Béla őrnagy

Tanúim lesztek - 2011. 03. 15.

Templombúcsú - (2011. március 27.) - Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Egyházközségi nyári tábor Zalaváron

Lelkitükör

Jácint atya Úrnapja alkalmából írt levele (2011.06.26.)

Temetői keresztállítás - Levél a tordasi, Krisztusban hívő felekezetekhez.

Elsőpéntek

Délutáni találkozás

Rövid áttekintő a szent zsolozsmáról

Rövid áttekintő a szent zsolozsmáról, a vesperást, magyar nevén a vecsernyét kiemelve.
(Szunyogh Xavér Ferenc A szent zsolozsma c. könyve alapján.)

A szentmisében mindennap elhangzik a prefáció felszólítása:

" Valóban méltó és igazságos, illő és üdvöt szerző, hogy mi mindenkor és mindenhol hálát adjunk az Istennek." 

A teret megszenteli a szentmise áldozata, mivel csaknem félmillió szentmisét mutatnak be mindennap a földkerekségen, a szentmise köré fonódó szent zsolozsmát pedig jogosan tekinthetjük az idő megszentelésének, mert nincs olyan pillanata a napnak, hogy szerzetes, felszentelt pap, kórus ne kezdene Isten dicséretébe a zsolozsma végzése által.

Az idő megszentelését az Úr Jézus rendelésére vezethetjük vissza, hogy mindenkor és szünet nélkül imádkozzunk.

Szent Ágoston mondta, hogy bár szavakkal és tényleges istentiszteleti cselekedettel nem imádkozhatunk a napnak mind a 24 órájában, de imádkozhatunk mindig vággyal. Szívünk állandóan Isten felé irányulhat, mint a napraforgó a nap felé.

A szentatyák írásaikban kijelentették, hogy mindig imádkozik az aki, az imádságra szentelt időket, hórákat gondosan és pontosan megtartja.

A keleti Egyházból indult, itt született és a szüntelen imádság végzését  szolgálja  a szív csöndes belső imája, a Jézus- ima : " Uram, Jézus Krisztus Isten fia, irgalmazz nekem." Eredete az evangéliumi felkiáltások: "Uram Dávid fia irgalmazz nekem!" vagy a vámos szavai: " Isten, irgalmazz nekem bűnösnek.", melyet a korai aszkéták csiszoltak imává. Szent Nikodémus írja, hogy az imádság által válik " az egész belső ember templommá és a Szentlélek hajlékává, a szív szentéllyé és szent oltárasztallá, az értelem szolgáló pappá, míg az akarat és a választás áldozattá, a szívből az Istenhez felszálló imádság kellemes illattá. "

Péter apostol szavai is erről szólnak " nem az arany, ékszer és fényes öltözet, hanem a szív rejtett embere, a szelíd és csöndes lélek romolhatatlanságában az, ami Isten előtt értékes."

Szent Pál áldása szerint " Adja meg nektek az Atyaisten dicsőségének gazdagsága szerint, hogy lelke által megerősödjetek a belső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s ti gyökert verjetek és alapot vessetek a szeretetben." ( ollózva Nacsinák Gergely András: Jóga a középkori Európában? A Jézus-ima története...c.könyvből)

Az imádságos hórák  kialakulására ható tényezők:

–az Úr Jézus tanácsa  

–a nap természetes járása, a természetes népi időszámítás, a nap  felosztása a Nap járásához igazodva – azaz, hogy egy nap pirkadattól napnyugtáig tartott.

–az ókori népek( zsidó, latin,görög) időszámítása, pl. a római katonai élet is befolyásolta az őrségváltások időpontjaival. Jellemzően nyáron hosszabb ( 75 perc) , télen rövidebb ( 50 perc) volt egy "óra".

– az üdvösségtörténet nagy eseményei, mozzanatai voltak azonban mégis az első imádkozók belső indítékai.Pl.:

Tertia( harmadik) hóra= délelőtt 9 óra, a Szentlélek eljövetelének órája.

Sexta ( hatodik) hóra= délben emelték fel Krisztus Urunkat a keresztre.

Nona ( kilencedik) hóra= a mai du. 3 óra tájban hajtotta le fejét Jézus és adta át lelkét mennyei Atyjának.

 

A középkorban különböző meglehetősen erőszakolt  allegóriákat próbáltak az időpontok meghatározásához fűzni, mint ebben a kis versben is:

"A matutinum megköti Krisztust, a bűneinket megváltót;

A prima köpéssel fedi be; s halálra adja a tertia;

Keresztre szögezi a sexta; nona oldalát megnyitja;

Keresztről leveszi a vesperae és sírjába helyezi a completa;

Ez amiért hét órában zsolozsmázunk." (Mindez, mondjuk a karácsonyi időben meglehetősen nehezen élhető át.)

Kialakulásuk a történelemben:

a., első évszázad: nagyobb hórák; matutinum, laudes, vesperae

b., második század kis hórák; tertia, sexta, nona

c., negyedik sz. vége; prima, ötödik sz.; completorium

Matutinum= az éjszaka hórája; Laudes= a hajnali dicséret; Prima= a nap kezdete reggel 6 ó; Tertia= délelőttre 9 ó; Sexta= a nap közepére 12 ó; Nona= délutánra 3 ó, Vesperae= a szürkület idejére 6 ó, Completorium= a nap befejezése, lefekvésre. 

Első törvénybefoglalójuk és rendszerezőjük Szent Benedek volt. Rendszerét a zsoltáros kijelentésére alapozza: 

"Napjában hétszer mondok neked dícséretet.( 118.zs.)...Éjfélkor felkelek, hogy neked hálát adjak."

Az esti szürkület, az alkonyat hórája:  VESPERÁS, magyaros alakban, VECSERNYE a nap befejezésének officiuma, az Egyház esti dicsőítő imádsága

– elnevezése: a latin vesper szóból származik, jelentette az esti csillagot aztán magát az estét is. Kezdetben akkor imádkozták, amikor az esti csillag feljött az égre.

Ünnepélyes alkalmakkor fényesen kivilágították a templomot, külön imádságuk volt a gyertyagyújtásra. Nevezték ezért lucernáriumnak, görögül lychnikonnak, gyertyafényes köszönetnek is.

Kialakulásának eredete: az Egyház a zsidó szertartásból vette át, ekkor mutatták be az esti illat és tömjénáldozatot. (Az Ószövetség reggeli és esti áldozatával megemlékezik a Genezis szaváról: " Lőn este és reggel és lett az első nap."(1, 5.)) 

Az üdvösségtörténet sok jelentős eseménye is este történt:

Esti áldozat bemutatása alkalmával jelent meg az angyal Zakariásnak( Lk.1, 9-10).

Mane nobiscum-maradj velünk, mert esteledik kérték az emmauszi tanítványok az Urat.

Ezt az esti áldozatot tette az Úr örökkétartó, szent és tiszta, vérontás nélküli tiszta áldozattá, nagycsütörtök estéjén.

"Vespere facto– estére hajolván az idő, asztalhoz ült tanítványaival." 

Az utolsó alkalom volt , hogy velük lehessen; lelkében a legmagasabbra csapott a szeretet lángja; kigondolta, amit emberszív csak nem is sejthetett és megtette, amit csak Isten tudott megtenni, örök zálogul itthagyni a szent Eucharisztiát.

Mindig nyilvános istentisztelet volt!

Szimbolikája: koronként más és más. 

Az este jelképezi a bűnbánatot, böjtöt, könnyeket és az este munkáját, mely az élet megpróbáltatása és szenvedése, ami nélkül nincs örök reggel, mennyei boldogság.

Szimbóluma a világ végének , mikor az Úr mindenkinek megfizet-, saját halálunk órájának is, mert minden nap előkészület erre az estére. 

Az ünnepi lucernariumra gyülekező hívek a világosság gyújtásával a vecsernyét a világ Világosságának szentelték, jelképe hát a megváltó világosságnak is.

A vecsernye, mint az Egyház esti imádsága, visszatekintés az elmúló napra, mely mindenkor a megváltás napja az ő gyermekei számára, és tele van a megváltás kegyelmeivel s mindezért bensőségesen hálát ad.

A hála a fő gondolat, ezért kiemelkedő pontja a Magnificat: az Egyház vagy a lélek  az , aki mondja és a maga hálás érzelmét Mária ajkára adja.  Az Egyház nagy hálaadó imádsága Jézus bennünklakásáért, mint ahogy Szűz Máriának az istenanyai méltóságért.

 

Szeretettel, Saci



Október a rózsafűzér hónapja - Szentolvasó

Mobiltelefonon is olvasható a Napi Evangélium

Amit a kanadai vadlibáktól tanulhatunk

Az egyházi év állandó és változó főünnepei 2012-ben

IMAHÉT a Krisztus hívők egységéért - 2012. január 15-22.

Az IMAHÉT alkalmai Tordas-Gyúró -i helyszíneken.

Nagybőjti lelkigyakorlat

Hamvazószerda

Templombúcsú - (2012. március 25.) - Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Nyári tábor - 2012. július 14.-19.

Vénuszátvonulás - 2012. június 06. 05.30

Urunk színeváltozása

Nagyboldogasszony ünnepe

Az "Esti 6-os"

Föld, víz, tűz, levegő - Családi nap

Képeslapjaim Peruból

Karácsony ünnepe és szimbolikája

Házszentelés - 2013

Az egyházi év állandó és változó főünnepei 2013-ban

IMAHÉT a Krisztus hívők egységéért - 2013. január 20. - 27.

A Szentatya nagyböjti üzenete - 2013

"Morzsák, amikkel jóllakhatunk"- részletek Ferenc pápa beszédeiből, gondolataiból

Szent Anna napi búcsu

Az egyházi év állandó és változó ünnepei 2014-ben

Házszentelés - 2014

Jézus Szent Szíve főünnep

Nemzeti Nagyvizit

Ars Sacra 2014 - Templomok Éjszakája

Vámos István kiállításának megnyitója

Ima Szent Mihály arkangyalhoz

Az egyházi év állandó és változó ünnepei 2015-ben

A Szentatya üzenete a betegek XXIII. világnapja alkalmából

A Szentatya nagyböjti üzenete - 2015

Mindenki "imád" mindent!? - Fekete István az imádásról.

Húsvét - Bűnbocsánat

Képviselőtestület választás - 2015. 03. 29.

Ars Sacra 2015

Ha nyár, akkor Nagybörzsöny!

Elsőszombati engesztelő imaóra.

Az Isteni irgalmasság szentéve

Adventi füzet 2015

Adventi zenés áhitat

Az egyházi év állandó és változó ünnepei 2016-ban

Jézusnak, Isten irgalmának keresztútja (2016) - "Apák keresztútja"

Zarándoklat az imádság forrásaihoz (női lelkigyakorlat)

Az egyházi év állandó és változó ünnepei 2017-ben

Adventi zenés áhitat - 2016

Egyházközségi nyári tábor - 2017. július 30. - augusztus 4.